Pump it up!

 Szeptember 2. hétfő

 

Labor Day volt ma, igy a gyerekeknek nem volt suli, a szülők sem dolgoztak, de az adóbevallásukon dolgoztak, igy a 3 gyerekre én felügyeltem, úgy mintha sima hétköznap lenne. Elmentünk a Pump it Up-ba ami egy igazi gyerekeknek való hely, tele ugrálóvárral meg csúszdával. Két külön terem van ami másmilyen felfújt szarságokkal van tele és lefáraszthatják magukat.

 Utána a Chick Fil-A-be mentünk kajálni, mert ott is van egy kis játszóház gyerekeknek. Kaptak még fagyit is, mert persze az volt a leglényegesebb. :D Hát nem mondom, nem kis kihivás volt ez a nap a 3 lánnyal...de túléltem. Este hivott a Rade mert barbecueztak. A tegnap esti Michael féle hamburger után aminek a maradékát még ma is ettem cask ez hiányzott, de persze hogy igent mondtam, hiszen hamburger és pizzából nincs olyan, hogy túl sok. :D Julyával mentünk, de azt a kibaszott szerencsétlenkedést  már elnézést. GPS nélkül nemm találunk oda a Radehoz Baltimoreba jó ez oké. De a Julya a Rade munkahelyének a cimét ütötte be igy a vásros tök másik felén kötöttünk ki, majd ezután megint elrontotta mert a Dylanét sikerült. Megyünk az utcában, mondom héé ez olyan mint a Dylan utcája, egyszer cask mondja a GPS you have arrived, balra nézünk és ott a Dylan háza. Baszki mondom nem igaz!!! Már úgy röhögtünk a Julyával, hogy ennyire szőke nem lehet érted, mire vegre eljutottunk a Radehoz.

Ott volt az unokatesója is meg még annak valami haverja, mind szerbiaiak de már itt élnek vagy 10 éve. Ettünk, ittunk beszélgettünk, befutott a Mason is végül. Jaj hát a Mason kutyája a Mars az valami hihetetlen cuki. Ha nekem egyszer less még az életben kutyám, akkor ilyen less. A fajta neve shiba és Japánból származik. Iszonyatosan hálás, bújós, és aktiv is egyben de nem az az izgága mint mondjuk egy labrador ugye. :D Mindenki megdögönyözte, mert nem lehet nem megsimizni olyan cuki. Nagyon klassz idő volt, este is rövidujjúban ültünk kint a kertben. 11 körül azonban elimdultunk haza, hiszen holnap munka. :D

 

Szeptember 3.

 

Az első nap, hogy mindhárman suliba mentek. Jeeeeee! Na de ahogy mondtam az igazi küldetés reggel összekésziteni őket....Amig az egyiknek keresed az iskolatáskát, a másik veszi le a cipőjét, a harmadik még nyávog valamiért, hol van ez hol van az, jaj elfelejtettem valami, a 3 eves visit közben stb... Először jönnek ugy e nagyok, velük cask sétálunk a sulihoz, majd utána a kicsit vinni az oviba, mivel kedd van igy a CCS-ba. Na és mikor onnan kiszáll, na akkor fellélegezhetek egy kicsit, egészen délig ott van. Mikor hazajöttünk ebéd , játszottunk stb. és elmentünk a Children's Museumba de előtte még megfogtam és hajmosás, fürdés.

 

Ő igy szokott segiteni ruhát hajtogatni

Este egy órát babysitteltem, hogy a Jenifer el tudjon menni valami szülői értekezletre, igy sajnos nem tudtam menni pilatesre. És a vacsi megint...

 

 

Szeptember 4.

 

Ma a Jenifer szabadnapot vett ki, hogy be tudja fejezni az adóbevallást. A kicsi reggel nagyon hisztis volt, de összekészültünk és mondom irány a park, mert annyira gyönyörű idő van. Ahogy leparkoltam  a kocsit, és indultunk volna a játszótér vele összespanoltam egy apukával aki a 3 gyerekével volt és lényegében együtt töltöttük az egész délelőttöt. A pasinak seggig érő raszta haja volt és egyébként óvodában óvobácsi. :D Hát igen látszódott itt is, hogy a Rosie eléggé nem hallgat senkire, az ő gyerekei meg azért kicsit neveltebbek, de nem volt vészes a Rose egy-két apróbb hisztin kivül. Érdekes volt mikor elköszöntünk és hogy megölelt, meghogy hogy örül, hogy megismertük egymást. Hát igen másabbak itt az emberek, mint Chicagoban.  Bár sétáltunk sokat, nem sikerült annyira elfáradnia, hogy aludjon délután, nekem viszont majd leesett a fejem a helyéről. Kint voltunk az udvaron, ültünk az asztalnál és rajzoltunk és eljutottam arra pontra, hogy megittam az első kávémat mióta itt vagyok, mert már cask abban biztam. Ma napi futás mind közül a legútálatosabb, a sprint/kocogás váltás. Fúú mit össze nem szenvedtem, de szerencsére ezzel egy hétig ez is le van tudva. Sajnos ez is a része a maratoni felkészülésnek nemcsak a jó kis hosszú futások hétvégén.

 

Szeptember 5. csütörtök

 

Ma megint egész nap nem volt suli a gyerekeknek, mert valami zsidó ünnep volt, de most meg nem mondom melyik. Lényegében ugyanaz a forgatókönyv játszódott le, mint hétfőn tehát Pump it Up és Chick Fil-A cask most sokkal rosszabbak voltak a gyerekek. A Rosie állandóan kikapcsolta a biztonsági övét és ki akart mászni a székéből, kiabálnom kellett a kocsiban, mert a pályán a középső sávban nem állhatok, de az se állapot hogy 130-al megyek a gyerek meg félig nem is ül az ülésben, de aztáén lehúzodtam, megálltam és rendet raktam. A Chick Fil-A-ben borzasztó tömeg volt, alig tudtam szemmel tartan mind a hármat, fokozta még a dolgot, hogy otthon sikerült hagynom a Rosi pelenkás cuccait, tehát a pull-upot meg a törlőkendőt igy kölcsön kellett kérnem más anyukától stb. Egyáltalán nem hallgattak rám, katasztrófa volt, én egy ideg voltam ma. Mikor már indultunk és nem akartak jönni az Adelinet a hajánál fogva rángattam ki. Na el is mentem este a gymbe futni egy laza 5 kmt, közben megint néztem a US Opent. A gymben összefutottam két német au pair kiscsajjal, 18 és 19 évesek, és hát a tipikus... Mert ugye ha Európát nézzük, akkor német csajokból van a legtöbb, cask ők persze tök más célból és háttérrel érkeznek. Óriási divat, hogy rögtön a gimi után 18 évesen még fősuli előtt kijönnek ide egy évre au pairkedni. Anyuci apuci pénzeli őket otthonról, úgy élnek itt mint a kiskirálynők, utazgatnak, have fun stb. Még cask azt se lehet mondani, hogy az angoltanulás miatt, hiszen mindenki tudja a németeknél milyen jó az angoloktatás, és már a tinédzserek is tökéletesen beszélik. Az összes au pair közül itt is a németek beszélnek messze a legjobban. Szóval ők cask igy elvannak itt, vásárolgatnak bulizni azt nem, mert ugye a legtöbbjük nincs 21. Más kérdés, hogy én mondjuk biztos nem biznám rá a 3 gyerekem egy 18-19 eves lányra, aki kb 2 hónappa a kiutazás előtt szerzett jogsit, illetve hogy ez nem cask ilyen tingli tangli vigyázok egy órát a gyerekekre babysitterkedés.... Szóval igen, beszélgettem velük és 5 perc után világos volt, hogy a két tökéletes platinaszőke, tetőtől talpig neon Nike cuccba öltözött au pair is kb ez a kategória, hiszen elmondásuk szerint eddig a mallban voltak legtöbbször, hiszen nem tudnak kimenni bulizni. Jó mondtam, hogy akkor sok sikert. :D

 

Szeptember 6. péntek

 

Ma a Rosie jobban viselkedett, hallgatott rám. Délután játszótereztünk és fagyiztunk is a központban.

 

Kedvence a banán, minden nap megeszik egyet :D

Én este sehova nem mentem, kidőltem mint egy darab fa.

 

Szeptember 7. szombat

 

Délelőtt ment a hétvégi skypeolás, majd 11-től délután 4-ig babysitteltem, Elmentünk egy új helyre, amit a rasztahajú apuka ajánlott, Kinder Farm a neve. Ott van egy nagy játszótér, meg mindenféle állatokat lehetett nézni, tehá malacokat, csirkét stb. Ez egy itteni gyereknek nagy szám, hiszen nem sok mindent tudnak a hagyományos vidéki életről. Persze megint a fagyi volt a legérdekesebb és mondtam, hogy kaphatak snowballt, ha megeszik az ebédjüket, de sajnos addigra már elment a fagyiskocsi, úgyhogy én voltam a bad nanny. Na mondom jól van, akkor hazafelé a Mekiből kaptok fagyit.

 

Hazaértünk, a szülők mentek gymbe velük én pedig otthon a kis söröcskémmel berendezkedve a szobámban néztem az US open elődöntjét, és közben pedig rájöttem, hogy akár élőben is nézhetném New Yorkban és ezt valszeg életen végéig bánni fogom. A szombati napra 120 dollárért is lehetett jegyeket kapni, New York 3 óra busszal van Baltimoretól, és az egész vasárnapom szabad let volna...Hát igen, előbb kellett volna gondolkodni, mert még egyszer ilyen közel nem leszek... Ezutén még este 8-kor elmentem futni a hétvégi adagomat, ami 21 km volt és meglepő módon nem mentem sehova utána. :D A gym nem nagyon volt tele... lol

 

Vacsi:

 

Nekem gyanús, hogy voltak még képeim a mai napról, de a Rosie néha kitöröl párat. :D