2013. december 8., vasárnap

Boldog szülinap

Szeptember 23.

Ma nem ment suliba a Rosie mert hasmenése volt. Délelőtt kint játszottunk az udvaron, délután meg kidőlt. 
 

 
 
 
A nagylányokkal se maradtunk ma a játszótéren, jöttünk haza leckét irni. Michael hazajött nem tudom hány nap után. Este pedig mentem spanyolra. Ilyen vacsira jó hazajönni.



zeptember 24. 

Rosie ma már ment suliba. Délelőtt a gyerekek ruháit válogattam, elraktam a nagyon nyáriakat és előszedtem a hűvösebb időkre valókat. A délutánt Downtownban tölöttük a játszótéren.
 




 
 
 Este a keddi szokásos pilates. 

Szeptember 25. Szerda

Ma futottam, csak már nem tudom mennyit. Délután mikor otthon voltunk a Rosieval és "megfürdettem" ugyanaz történt mint a legutóbb, hogy elaludt hajmosás közben. Hát ilyen cukiságot még nem láttam.
 
 
 
 Este mikor hazaértem a spanyolról, vacsorára volt vendégünk , mégpedig a Michael egyik jóbarátja. Michael féle vacsi..... Avokádós saláta grapefruittal, steak és sült krumpli és egy kis desszert...
 


 
Szeptember 26.

Elérkezett a szülinapom. A narancssárga kis naptáramba egy kedves üzenetet vésett valaki ceruzával pontosan egy éve. Jó volt olvasni a sorokat...Kérdezte a Michael, a hét elején hogy mit szeretnék enni, én pedig mondtam, hogyha választhatok, akkor a hamburgert amit ő csinál. Szóval a kint a teraszon a barbecuen megint isteni finom hamburgert csinált. Én még munka után elmentem futni egy 55 percet, csakhogy meglegyen a tervezett edzés utána pedig kint a teraszon ettünk és átadták ajándékokat. Csupa hasznos dolgokat kaptam mind a futással kapcsolatosak: egy Nike felsőt, zoknikat, lábizom masszirozót, és ami a legeslegjobb egy profi övtáskát kulscsokkal. Mert amit én vettem a Walmartba hát az nagyon gagyi volt, csak az övtáska részét használtam a kulacs mindig kiesett igy vagy mindig a kezembe fogtam egy fél literes vizet, vagy ugye mikor még Lake Forestben futottam akkor beromboltam a Mekibe inni. Na de ez olyan pöpec, hogy két kis kulacs van a két oldalán és nem mám kiesik meg ilyenek. Nagyon profi és nélkülözhetetlen a maratonra, igy nagyon örültem neki. Jah és a torta, a legeslegfinomabb csokitorta.
 
 
 











 
Tökélete ünneplés volt, mert nem szeretek hatalmas felhajtást kelteni. Ma megvolt a csaldi ünneplés a host familyvel, holnap pedig a barátokkal. Persze azért mindig számot vet az ember, mikor egy évet öregszik, és bár tudom, hogy fiatal vagyok a nagy horderejű kijelentésekhez, de elmondhatom, hogy semmit nem csinálnék másképp amit eddig csináltam. Ha belegondolunk ezt azért kevesen mondhatják el... És az is érdekes, hogy a legtöbb csaj tisztára be van parázva, hogy jaj már huszonakárhány. éves. Én meg tökre élvezem....És az sem igaz, hogy nincs különbség, személy szerint teljesen más vagyok mint 20-21 évesen. És én alig várom a következő éveket. Szerintem azok siránkoznak az életkoruk miatt, akik nem csináltak meg valamit, amit nagyon akartak, vagy nem értékelték eléggé az eltelt időt. Egyébként érdekes mert pont abban a korszakban vagyok, amit aztán tényleg nagyon eltéreően lehet megélni. A korosztályomra legfőképp jellemző, hogy fogalmuk sincs mit akarnak kezdeni magukkal. Amit látok otthon is és itt is, hogy egyesek olyan gyönyörúen végig tengetik a huszas éveiket, hogy az művészet, és harminc fele meg a nagy pánik, hogy azt a kurva mit is csináltam az elmúlt tiz évben.... Jah semmit. Én továbbra is azt mondom, hogy aki teheti,  lehetőségeihez képest próbálja ki magát egyedül amig fiatal.....Még mielőtt megkapnám azt, hogy jaj de persze meg igy úgy meg hű meg ha, csak annyit mondok, amit láttam/látok, az én generációmnak a 99%-ban adott az esély...Az én szüleimnek nem voltak olyan lehetőségei mint nekünk. Más volt a világ akkor, más most és majd az én gyerekeimnek is teljesen más lesz. Ezen kár siránkozni. Csak a többi velem egykorúnk üzenem aki az oldalamra téved, hogy menj és vágj bele, az "Igen, de...." -ket meg el kéne felejteni..... 
 
 
 
HAPPY BIRTHDAY  TO ME!

Szeptember 27. Péntek

Ma jó kis laza napom volt. Délelőtt egy könnyű futás a reggeli suliba készülődős hajtás után. Délután Rosieval körmöt festettünk, majd elmentünk a játszótérre, és hazafelé kidőlt a kislány. Michael itthon volt, igy nyugodtan alhatott a szobájában, amig én a nagylnyokat összeszedtem a suliból és gyakorlatilag 4-kor már szabad voltam, és kezdhettem készülődni az estére, mert ma este tartottuk a szülinapi bulimat a barátokkal. Úgy kezdődött, hogy a Matttet felvettem a bankban, mert fél hétkor végzett. Jogos kérdés: ki az a Matt? Vele először akkor találkoztam, mikor az Anival júniusban bementünk a bankba, hogy kivegye a pénzét. Ott kezdtem beszélgetni vele és tök normális meg szimpatikus volt. Aztám akárhányszor bementem a bankba, mindig elbeszélgettük az időt. Szerbiai barátnője van, azaz csak volt mert épp a héten szakitottak, igy totál odavolt, hiszen januárban költözött volna végleg Belgrádba, és megkérte volna a leányzó kezét. Épp ezért mikor szerdán beugrottam a bankba, mondtam neki, hogy jöjjön el a szülinapi bulimra ott legalább találkozik új emberekkel és kimozdul a depiből. A Radeval meg még szerbül is beszélhet. Na szóval fél hétre mentem érte a bankba és jöttünk hozzánk meginni egy-két sört és bevárni a többieket. Közben a Jeniferék is megjöttek, mindenki bemutatkozott, majd megérkezett a Julya és a Nicolas is és igy mentünk négyen a Metropolitan Kitchen and Lounge-ba, ahol már ott volt az Alex Baltimoreból, ő ugye a maffia kinézetű srác, ha valaki elfelejtette volna. A hely iszonyat jó volt, rooftop bar, fehér kanapékkal és lampionokkal mindenhol. Elkezdtünk szépen kulturáltan koktélozgatni. Kaptam ajit az Alextől is, meg a Julyától egy 60 perces masszirozást. A Matt meg meghivott két koktélra, igy el voltam kényeztetve. 




 
 
 
 Matt-től elköszöntünk korán, már fél tiz körül mennie kellett. Mi viszont elsétáltunk a Federal Houseba ott folytattuk az ünneplést., táncoltunk és jöttek az újabb italok.



 
Onnan éjfélkor mentünk tovább a Pussersbe, és úközben megérkezett a Maria és egy barátja Baltimoreból, akiktől kaptam egy 50 dolláros ajándékkáryát, gyönyörű rózsacsokrot és egy hatalmas lufit. Leraktuk az autóba és mentünk be a Pussersbe.

 



 
 
Ott nem tudom hogyan, de elém került két birthday shot, ami le kellet húznom, na hát akkor már megvolt a hangulat. Táncoltunk ezerrel és egy körül befutott a Jason DC-ből, aki meg esküvőről érkezett ahol fotózott igy talpig öltönyben nyomta a Pussersben, ahol vagy a Navys arcok vannak a fehér egyenruhában vagy rövidgatya vászoncsuka póló kombóban dölöngélnek a srácok. Na vele akkor egy tequilát azon nyomban meg kellett innom és innentől kezdve már vannak hiányos részek az est folyamatában.
 
 
 
 
Tehát az megvan, hogy fél kettőkor szokás szerint kirugdostak a Pussersből és sétáltunk a pizzázós helyre, ahol mindig enni kell buli után mert a July éhen akar halni. Hát én nem ettem, de lehet kellett volna. Ott már nagyon úgy voltam, hogy inkább üljünk le, jobb az mindenkinek. Állitólag random embereknek magyaráztam az utcán, hogy milyen jó feleség leszek majd egyszer. :D :D Na dehogy innen, hogy sétáltunk el a Jason kocsijához arra már homályosan emlékszem csak. Mindenki ment haza, de az Alexnek mondtam, hogy eszébe se jusson elindulni haza, mert ő elég szépen ünnepelt velem és igy nem vezethet Baltimoreba. Jason volt a megmentőnk, ő vitt vissza minket a házhoz. Mondtam neki is, hogy maradhat, ne vezessen vissza Bethesdába (DC északi része). Nem volt gáz, mert már a héten megkérdeztem a Jeniferéket, hogyha úgy alakul aludhatnak-e emberek a basementbe és mondták, hogy persze. Szóval az Alex úgy ahogy volt ruhástól, sapkástól mint egy farünk bedőlt az ágyra, Jason meg a puccos öltönyében a kanapéra. Basszus én alig találtam vissza a szobámba és a kilinccsel is akadtaak problémák, de végre vizszintesben voltam, csak kár hogy kicsit forgott a plafon. Sebaj, mondtam, egyszer van egy évben szülinapom.....hála Istennek....


 
Szeptember 28. Szombat

Folytatódott a szülinap.... Szombat vagy sem, másnaposság vagy sem, a Rosie 7-kor felkelt és úgy sirt, mintha muszáj volna. Hallottam, hogy a Michael jött le és ő vele volt a nappaliban. Bár hajnalban irtam egy sms-t a Jenifernek, hogy két gentleman alszik lent ne lepődjenek meg , de nem olvasta el, igy gondoltam szólok a Michaelnek. Na ez egy akkora jelent volt, hogy most is szakadok a nevetéstől. Szóval kitántorgok a szobámból úgy, hogy a pizsamafelső rajtam volt, a lábamon viszont még az előző esti farmer (én sem értettem), smink félig lemosva stb., két méteres körzetben alkoholszaggal körülvéve és mondom a Michalnek, hogy two guys are sleeping in the basement. Erre ő rámnéz, felhúzza a szemöldökét és kérdezi: Do you know them? Lol.... Hatalmas volt. Szóval csak szóltam és visszafeküdtem aludni. 9-kor magamhoz tértem, összeszedtem magam és lementem a basementbe csekkolni, hogy élnek-e még a fiúk. Michael iszonyat jó fej volt. Azt mondta csinál hangover breakfast-et nekünk. 11-kor az Alex is feltámadt, Jason is konyhában volt. Feltankoltuk őket kévéval, és persze a gyerekek is egyből letámadták őket. Legjobb az Adeline és a hat éves őszinteség, meglátja az Alexet elkezdi: You are fat... :D

 


 
 
Na a Michael olyan reggelit rittyentett, hogy még én is meglepődtem, pedig már megszoktam az alkotásait, a fiúk meg egyenesen odáig voltak. Lényegében délben mentek haza, úgyhogy azt gondolom összeségében jól sikerült a bulim.

 

 



 
 
Miután elmentek elpakoltam a konyhában és elmosogattam mindent, majd Anitával skypeoltam. Kora este megérkezett a Justin, a Michael felnőtt, 33 éves fia, aki az első házasságából született. Aki nem tudná annak részletezem, hogy a Michael19 éves volt mikor a Justin született, és mivel a Jenifer 15 évvel fiatalabb a Michaelnél, igy a Jenifer és a Justin közt csak 5 év különbség van. Abszolút nem igy képzeltem el. Mondta a Michael, hogy a Justin Hawaion él, és szörfoktató de tényleg meg nem mondanám, hogy közük van egymáshoz, hiszen a Justinnak vállig érő hosszú haja, szakálla van és tiszta gizda, kb olyan 25 évesnek nézném. A legérdekesebb, hogy mivel több mint 3 éve volt itt utoljára, még sosem látta Rosiet. Az azért furcsa, hogy akkor látod először a féltestvéredet, mikor 3 éves. A lányok nagyon örültek, azonnal letámadták, főleg a Rosie. :D Estére pedig finom vacsorát főzött a Michael és leültünk szépen a konyhába enni, borozni, beszélgetni. Éjfél után kerültem ágyba. 
 
 






 
Szeptember 29. vasárnap
 
10-kor keltem és egy energiát ado reggeli után megindultam a maratoni felkészülés leghosszabb hétvégi futására. 22 mérföld, azaz 35,2 km. Nekem eddig a legtöbb 30 km volt tavaly Budapesten a Spar futáson. De mivel becsületesen végigcsináltam az eddigi felkészülést nem ijedtem meg. Szép, kényelmes tempóban elindultam a B&A running trailen. Gyönyörű idő volt, azaz inkább tökéletes. Az új övtáskámmal, felszerelkezve vizzel és energy gellel. A 15. km után kezdődött a boldogsághormon termelődés. Nem mondom kellemesen elfáradtam, de mikor megálltam a 35. km-nél ami hivatalosan is maratoni fal, úgy éreztem 7 km már nem lesz probléma. Ez óriási magabiztosságot adott két héttel a marathon előtt. Hazaértem, letusoltam és mentem is rögtön a városba, mert a többiek azaz a család már bent voltak a városban mert Fall Festival volt. Utánuk mentem a Jeep-pel, leraktam egy parkolóházban és elsétáltam az Irish pubhoz, ahol már táncoltak a gyerekek a Michaelék pedig már kikérték a söröket, a zenekar meg élőben nyomta a zenét. Ott azért már rendesen éreztem a lábamban a 35 km-t igy egy kis tánci tánci után a gyerekekkel leültem szépen a popómra. De amúgy tök jó hangulat volt.
 





 
 
  
 
 
Mikor hazamentünk már rendesen ki voltak a lábaim, lefeküdtem a kanapéra, majd a Michael megjelent, kezembe nyomott 4 advilt és egy sort és annyit mondott, bizzak benne. Bevettem a 4 advilt lehúztam egy Coronát, fél óra múlva semi bajom nem volt. MIchael meg, hogy ő megmondta, higgyjek neki, ő militaryben volt évekig. :D Az advil gyulladáscsökkentő a sör meg ellazitja az izmokat. Hát hogy én ezt a kombinációt eddig mért nem ismertem. :D Aztán estére megint finom vacsi készült, ezt a szegény kis csirkét sütötte meg a Michael kint az udvaron.
 

 
 
Meg még főtt kukorica stb, meg Jenifer féle majonézes krumplisaláta, meg kukoricakenyér stb. Justinnal mi mosogattunk. :D
 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése