Kiakadások és az avokádó

Április 22. hétfő

Na még sok ilyen napot szeretnék, mikor a gyerekek elmennek a barátokhoz. :D :D

Szóval reggel semmi extra: felkelés, reggeli, gyerekek suliba. Kivéve, hogy reggel jot az Ana féle drámaszakkör, amikor hiszti és kiakadás, mert nem találta a telefonját meg minden baja volt, valamint útközben leszarta a kabátom egy madár. :D :D :D  Aztán meg elmentem futni egyet. De ahogy Tomi mondaná, csak vonszoltam a fáradt testemet. :D Igazság szerint hiába reggeliztem sokat, mivel vasárnap nem voltam éhes egész nap és nem sokat ettem, ezért olyan üresnek éreztem a hasam és nem volt energiám. Meg kivirult az idő, a fákon egy darab levél sincs még, és eléggé melegem volt meg szomjas is voltam szóval volt tényleg minden bajom. Igy csak 10 km-t futottam az utolsó kettőt pedig gyalogoltam. Aztán még próbálkoztam egy kis erősitéssel, de olyan szinten volt izomláz a hasamban, hogy nem birtam rendesen csinálni, mondom ennek igy nincs értelme inkább rápihenek. Viszont minden tiszteletem azé  a vörös hajú apukáért, akivel kétszer is találkoztam a bicikliúton és úgy futott, hogy tolta előtte babkocsiban a két kicsit. Azért az nem egyszerű, viszont az apuka elég profi futónak tűnt és a gyerekek pedig szemmel láthatóan élvezték. Szóval a délután az meg pofátlan lazasággal telt. Williammel hazasétáltunk a buszmegállóból, aztán megcsinálta a házi feladatot, leellőnirztem, megcsináltuk az ágyát majd elment az egyik barátjához úgy, hogy ott is aludt. Hogy elkerüljük a múltkori esetet, most a két szülő legalább telefonon összebeszélt. De amúgy meglepődtem, hogy az apja elengedte a pénteki eset után ráadásul még a fociedzést is kihagyhatta. Szóval a gyerekért negyed négykor jött a barátja anyukája én meg felhivtam a Deerpath sulit ahol mondták, hogy az Ana edzése 5-től 7-ig tart. Közben pedig az Ana megtalálta a telefonját és ő is elkéreckedett edzés után a barátnőjéhez. Irtam a Gregnek, hogy mi van és azt mondta, hogy ha az anyukával beszélek és ő azt mondja ok, akkor neki is ok. Szóval az Ana telefonjáról felhivott a kinai származású anyuka és megbeszéltük vele, hogy nem  később, mint fél kilenckor hozza haza az Anat. Én elkértem a számát neki, meg a cimet meg mindent, és megirtam a Gregnek, hogy mi van. Ohh mondom, ezt hivják álommelónak. Délután szépen bedöglöttem a szobámba és blogot irtam meg Friendset néztem. Később épp a konyhában gyanútlanul mosok el egy poharat, majd kinézek az ablakon és azt látom, hogy begurul egy kisteherautó az udvarra és kipattan belőle 6 darab mexikói munkás és nekilátnak az udvarnak. Mert nehogy azt hidd, hogy ezt a két focipályányi udvaert és kertet majd itt ezek fogják ám gondozni, a frászt. Úgyhogy két órahosszán keresztül nyirtak, vágtak, berregtettek, ástak, ültettek és miegymás a kutya meg majd megőrült bent a házban. Hölgy olvasóimat ki kell ábránditsam, sajnos nem a Született feleségekből ismert kertészfiúk hemzsegtek az udvaron. A szomszéd házakban és az egész utcában is lényegében mexikóiak foglalkoznak ezzel. 8:30-kor Ana még nem volt otthon, hát nem voltam ideges ám. Felhivtam és elkezdi, hogy akkor menjek érte a Lake Forest Academyhez. Én meg hiába gondoltam, hogy ez nem igy volt megbeszélve, mondom jó akkor indulok. 9 után értünk haza, és persze az apja hát enyhán szólva volt ideges. A helyzet az, hogy én már pofátlan nyugodtsággal kezelem az ilyen helyzeteket, hisz annyi volt már. Ahogy belépünk az ajtón elkezd üvölteni, hogy mindketten üljünk le a konyhába. Hiába kiabált velem, én halál nyugalommal mondtam neki, hogy én mindent úgy elrendeztem ahogy kért, az Anának kellett volna szólnia neki, hisz azért van a telefonja. És látszódott a pasin, hogy nem bir megfogni, hisz kurvára igazam van. Na de a kislány az kapott rendesen. Én is mondtam neki, hogy higyje el nem azért vagyunk mérgesek mert jól érezte magát (meg tudom, hogy később jot a pizza amit rendeltek), hanem hogy nem szól az apjának. Úgyhogy elég érdekes zárása volt ez a napnak, már szerencsárekezdek immunis lenni ezekre. Főleg mikor közöd nincs az egészhez, mert te mindent megtettél, úgyhogy hál istennek ez nem befolyásolta azt, hogy ez is egy jó nap volt. Jah mellesleg az milyen már, hogy este vettem észre, hogy a farmerem elszakadt alul fenekénél és egy kb öt centis lyuk volt rajta.ó én meg igy mászkáltam egész nap :D Lol! Ez már második gatyám,amit dobhatok ki. :D
 

 

  



Április 23.kedd

Na hát ha a tegnapi nap laza volt, akkor ez a mai napot megérdelmeltem.

Reggeli
 

Reggel semmi extra nem volt, délelőtt meg elmentem a Targetbe, hogy vegyek átalakitót a konnektorba, de olyan nem volt, hogy amerikait alakitson európaira cask forditva. Még nézelődtem egy kicsit, de végül cask egy naptejet vettem, mert már futáshoz muszáj lesz. Elhagytam a kispályát, igy 50 faktorossal nyomom, igen ez az amikor már annyira visszaveri az uv sugarakat, hogy mellettem lévő ember ég le :D :D :D  Még egy kis tornát beiktattam de már 3 óra is lett rögtön. Nah és akkor délután jött a babysitting overload. Anának mindkét edzése elmaradt, kint esett az eső, ez pedig lényegében azt jelentette, hogy háromtól fél kilencig valamivel el kellett ütni az időt. Persze unatkoztak, idétlenkedtek mindketten és nem fogadtak szót. Korábban vacsoráztunk, olyan negyed hat körül csináltam nekik kaját. Aztán még kiementek az Ana teraszára labdázni én meg addig az Ana szobájában hullahoppoztam egy fél órát. Utána Anával még UNO-ztunk egy másfél órát, a William meg Ipadezett, majd vegre csak negyed kilenc lett és elküldtem a Williamet fogat mosni meg minden, és utána már én is lejöttem a szobába, és még Anitával beszélgettünk skypeon. Kaja szempontjából új mániám az avokádó, minden nap eszek. Azért érdekes, mert Svédországban kb. meg nem birtam enni, rosszul voltm ha egy falatoto is kellett, most meg magában eszem. :D Bár százmillió kalória van egyben, igy is nagyon egészséges, és most ez az új függőségem, peanut buttert az utóbbi két hétben egyszer ettem, de az is cukormentes volt. Szóval éljen az avocado!

Április 24. szerda



Reggel a William cirkuszolt. Mert mondtam neki, hogy mosson hajat, de elsumákolta aztán mikor elküldtem mégegyszer zuhanyozni még ő volt felháborodva. És aztán megitn nem mosta meg. Én meg már leszarom.

 Délelőtt nagyon nyúzott voltam, le is feküdtem aludni de egy óráig cask forgolódtam aztán egy órát meg aludtam. Utána felkeltem, összeszedtem magma, kiementem ugrókötelezni és tornáztam még kicsit. Ebédre csináltam egy kis fehérjebombát: tojás, sonkás szenyó meg avocado. Szerintem elég fincsi lett:

Délután a William megint cirkuszolt egy sort, igazából folyton visszapofázik és az övé az utolsó szó. Természetesen én ezt egy szülői beavatkozás nélkül nem birom kordában tartani. Matek házija is tele van hibákkal és mikor szólok neki ő van felháborodva. Na aztán elmentünk az Anaért a suliba, csináltam nekik szenyót és hatra vittem a Williamet az edzésre. Edzés alatt mi hazajöttünk az Anával és bicikliztünk egy kicsit, meg elmentünk egy játszótérre. Este mentünk fél nyolcra vissza a Williamért és mivel a Mary sütött kint a grillen steaket, ezért ettünk, de persze nem együtt a "család", hanem én a gyerekekkel, mert addigra a Gregék már végeztek. A steak legalább atom volt, ettem hozzá brokkolisalátát és csak semmi szénhidrát. Na jó, utána egy két evőkanál fagyi, de nem több. :D Este Anitával beszéltünk még de nem sokat mert ő is és én is korán le akartunk feküdni. Még nem omdhatok itt egyelőre többet, de nagy valószinűséggel egy 500 dollar értékű Amazon ajándékkártya üti a markomat. :D Persze megosztom Anitával és indulhat a vásárlás! ;-)

Április 25. csütörtök

 Reggel megint érdekesen inditotta a napot a Greg. Alapból is beteg, köhögött meg minden, szóval nyűgös volt, meghát reggel megint késésben volt, mint mindig. A gyerekeivel nem töltött a héten még 5 összefüggő percet, a kislányhoz hétfő óta nem szólt. És ma reggel muszáj volt valamit beszólnia. Most éppen az volt a Baja, hogy ő szerinte mi sosem visszük ki a szemetet, ő csinálja hónapok óta. Azt már nem tudtam elmondani, hogy épp tegnap este 9-kor papucsban a sötétben vittem ki, mert tudtam, hogy jönnek a kukások csütörtökön, mert addigra már bebaszta az ajtót és eviharzott. Erről ennyit, csak röhögni tudok rajta. :D Délután a William nagyon kiakasztott. Egyrészt mert hisztizett, mikor szóltam neki, hogy vannak hibák a házijába, utána meghogy neki nincs ideje megcsinálni a tuháit, csináljam meg én. Mondom neki nyugodjál meg, időnk mint a tenger, tedd cask be szépen a cuccaid a mosógépbe. Természetesen rossz programot inditott el, pedig tényleg már vagy százsor megmutattam neki és elég egyszerű a dolog. Erre elkezdi, hogy én ezt mutattam neki. A kézi mosásos programról beszélünk...És ilyenkor érted most kezdj el vitatkozni egy 10 évessel?? Meg megint jött az ugatás, ilyeneket mond, hogy tönkreteszem az életét meg satöbbi, én meg kiröhögtem őt. Na végre végzett a házijával és ő lusta volt meg nyomkodta az Ipadjét, én viszont mondtam neki, hogy irány kifelé megnézzü az Ana versenyét, ami 5 percre van kocsival a Lake Forest High School pályáján. Ő meg, hogy jaj de unatkozik meg stb.. Na mindegy elmentünk, egy 20 percet vártunk és akkor jött az Ana száma a 4X100-as váltó. Elsők lettek, de amúgy majdnem minden számban tarolt a Deerpath suli. Utána kiderült, hogy még less egy száma, de az az utolós olyan 7 körül. Na mondom akkor addig menjünk haza. Otthon aztán a Williammel összahjottuk meg elpakoltuk a ruháit, kifőztem a tésztát, hogyha hazaérünk márcsak a szószt kelljen rárakni. Visszamentünk a sulihoz, de már épp végeztek a gyerekek igy indultunk haza, megkajáltunk és aztán semmi különös, cask a szokásos, este fél kilenckor ágybarakni a Williamet és aztán vége.