2014. június 7., szombat

Akit sosem fogok elfelejteni....pár gondolat Neciről

Akivel rendszeresen tartom a kapcsolatot tudja, hogy mennyire fontos személy az életemben. Annyira nagy hatással volt rám és olyan szinten szinesitette meg a napjaim, hogy megérdemel bejegyzést. Szóljon a következő pár sor Neci Williamsről, a pilates óra oktatójáról.
 
Tavaly júliusban ahogy megérkeztem Annapolisba, rögtön beiratkoztam a 24 hour fitnessbe, ami a legjobb gym itt a városban. Mit sem sejtve az első héten úgy gondoltam próbáljunk ki valami órát, mert ugye kézilabdás múlttal én mindig is szerettem közösségben mozogni. Na erről a pilatesről hallottam már, hogy jó mondom próbáljuk meg. Hétfő este fél nyolckor volt az óra. Mit sem sejtve a többieket lemásolva kikészitettem a cuccokat amiket használni fogunk: step pad, súlyzó, gumikötél stb. És akkor besétál ez a nő. Fekete, göndör haj, massziv testalkat stb. És elkezdi lökni a sódert. Nagyon kellet koncentrálnom, hogy megértsem az elején de olyan szövege és stilusa van, amivel én még nem találkoztam. Rögtön kiderült, hogy új vagyok és még sosem jártam pilatesen, megkérdezte mit sportolok és mirt jöttem, én pedig mondtam hogy mostanában futok és szeretnék valami kiegészitő erősitő mozgást. Na azt meg is kaptam. Nem akartam ugye bénának tűnni igy szinte vért izzadva végigcsináltam az órát, amiben rengeteg lassú gyakorlat van, sok hasiozm meg fekvőtámasz, sok minden az also hátra és a törzsre. Nem is szépitem, én  péntekig szinte menni nem birtam. Viszont mindenért kárpótól a hangulat, amit ez a nő csinál. Gyakorlatilag egy ingyen 60 perces stand up comedy képzeljetek el miközben majd meghaltok az edzések közben. Lényeg, hpgy megdicsért óra végén és mondta h a hétfő a legnehezebb és reméli jövök még. Rögtön első órán elnevezett "Long Legs"-nek és majd egy év után is igy hiv. :D Aztán rögtön ki is derült honnan ez a szószátyárság, hiszen Baltimore egyik legnagyobb rádiócsatornájában műsorvezető. :D...
 
 
 
Tavaly július óta már több mint 30 pilates órán vagyok túl és a hatás magáért beszél. Sokkal erősebb a derekam és a hátam, lefutottam két maratont és félmaratont derékfájás nélkül. A felső hasizmom tiszta kemény és az egész tartásom sokkal szebb. Ezeket a gyakorlatokat amiket itt csináltunk soha előtte még nem is próbáltam. Mindemellett pedig jó hangulatban, jó fej emberekkel heti kétszer vagy háromszor ahogy sikerül tudtam mindezt csinálni, közben pedig a Necin nevetni. Olyan beszólásai vannak, amikre tiz év múlva is emlékezni fogok.
 
Most ott tartok, hogy az utolsó órákra megyek és nem is akarok belegondolni, mennyire fog hiányozni mind Neci mind pedig a pilates. Egy biztos, az egyik legmeghatározóbb személy a Marylendben töltött időszakomban és soha de soha nem fogom elfelejteni. Thank you Neci!

Szilveszter éjjel és az őj év első napja eltűnt kocsikulccsal

Mi Katival úgy döntöttük elfogadjuk a fiúk meghivását Baltimoreból a házibulira és ott töltjük a Szilveszter estét. Mikor végeztünk a babysitteléssel átkapcsoltunk party készülődőd üzemmódba és kirittyentettük magunkat. 9 körül indultunk Baltimoreba de persze mire sikerült leparkolni a kosit volt vagy 10 óra és olyan messze voltunk a Ryanék házától, hogy inkább taxiba ültünk. Mire megérkeztünk már javában folyt a party, többen már elég jó hangulatra itták magukat. Mivel a Ryan a 25. szülinapját is ünnepelte igy nagyon megörült a meglepi tortámnak. :D Bemutattak mindenkinek, egy jó kis társaság gyűlt össze akik mind főiskoláról ismerik egymást. Elkezdtük játszani jó kis ivós játékokat söröspoharakkal meg ping-pong labdával. :D Közben mentek szépen a koccintások, úgyhogy Katival mi is utolértük a többieket már ami a hangulatot illeti. Időközben Julya is befutott de cask egy kicsit maradt. Én összességében szuperül éreztem magma, igazi házibuli volt és mindig is ezt szerettem szilveszterkor...
 




  
Sajnos az újév nem indult valami fényesen. Merthogy felkeltem, elgyalogoltam a 20 percre lévő parkolóházhoz majd realizáltam, hogy nincs meg a kocsikulcsom. azaz az eglsz kulcscsomóm házkulccsal együtt.... fasza...vissza a házba és az őrült keresés...sehol semmi....és akkor sajnos már eljutottunk oda, hogy hivnom kellett a Jenifert. Ha nem less mega kulcscsomó az nekem kb 300 dolláromba fog fájni.... Elmentünk közben reggelizni a másnapos brigáddal de persze én tiszta ideg voltam. Sajnos nem let meg a kulcs a házban és kezdtem elfogadni, hogy valószinúleg a taxiban hagytam el. A Jenifernek kellett jönni értünk ami meglehetősen kellemetlen volt, és a Michael sem volt feldobva de végül is nem akadtak ki. A Katit délután vittem a reptérre, hiszen repólt vissza Bostonba igy elköszöntünk de nyáron egyótt megyünk a Nyugati partra igy pár hónap és újra találkozunk. ;-)