2013. február 27., szerda

Már nem ugyanolyan


Február 25.

Apának ma volt a szülinapja. Isten éltesse!
 
Délelőtt elmentem futni annyi különbséggel, hogy most akadt egy futótársam Nici személyében, hiszen kiderült, hogy is szeret futni, ezért megörült, hogy én is. Együtt lenyomtuk a Lake Fores - Lake Bluff vasútállomástól vasútállomásig távot. Utána mikor hazaértem fürdés után Aszkával hoztunk egy döntést. Azt hiszem leirhatom bátran, hogy hoztunk. Nehéz volt nagyon, de nem akarom ragozni.
 
Csináltam ebédre rizst meg csirekfasirtot. Délután játszanom kellett az udvaron a Williammel, aztán meg az Ana edzésén is végig dobáltuk a focilabdát. Vacsira ugyanazt ették amit én ebédre, direct több rizst főztem, a fasirtot meg cask meg kellett melegiteni. Csináltam még hozzá salit is, igy mikro hazaért a Greg igazából ő is együtt evett velünk. Utána leszidta egy soron a gyerekeket, mert az Ana eltörte a telefonjának a töltőjét, a William meg szemtelenül beszélt. Nah már cask ez a hangulat hiányzott a mai napomhoz, be is jüttem rögtön a szobámba, mikor befejeztem a mosogatást. Utána az segitett a lelkemen, hogy Anitával tudtam beszélni sokat. De mikor befeküdtem az ágyba, nagyon rossz érzések voltak bennem.
 
Február 26. kedd
 
Reggelire PB&J szenyóval inditottam mandulatejjel kisérve, mert ugy éreztem az most kijár. Aztán megint beszéltünk Aszkával. Higgadtan, értelmesen, türelmesen. Ahogy két intelligens ember megbeszéli amit meg kell. Nincs bennünk harag, se sértettség, és ezzel a döntéssel most nem ellenünk, hanem nekünk dolgozik az idő. Jó volt nyugodtan megbeszélni mindent, de a legrosszabb majd cask ezután jött,,,
 
Ugy éreztem megint cask a mozgás tud kikapcsolni, ezért nagyon keményet tornáztam, ,mert nem birtam abbahagyni, azt akartam hogy fáradjak el nagyon. Ebédre ugynazt ettem, mint tegnap. Utána tesómékkal skypeoltam. A mai naphoz hozzátartozik, hogy olyan mennyiségű hó esett le, hogy a Mary is hamarabb jött haza, mert törölték az esti járatát, és a Greg is már itthon volt négykor, különben nem tudott volna hazavezetni. Szóval mivel mindketten itthon voltak korán, ezért elmentek a gymbe együtt. A gyerekek kimentek játszani, és épitettek egy hatalmas hóembert. Ez aztomtapadós, nedves hó esett. De mennyi!! A Mary csinált tortillát csirkével, és bár nem akartam bezabálni, azért elég sokat ettem. Utána még beszéltem Anitával.
 
És most jött az, ami a legrosszabb. Mikor rájössz, hogy valami véget ért. Most már nem fogom tudni, mi történik vele, nem mondjuk a közös poénokat amiket csak mi értünk, a másik hülyeségeit, mindent amit megosztottunk egymással, most nem lesz. És hiányzik, nagyon hiányzik....
 
 

Lusta szombat és Chicagos vasárnap Oscarral

Február 23. szombat

11-kor felkeltem és beszéltem Aszkával...
Utána pedig jött a nagy lábszőrtelenitő project. Hát nem utasitottam volna vissza egy-két bátoritó pálinkát előtte....Epilátor kettes fokozat és jött a fél órás kinzás. De túléltem. A gyerekek délelőtt elmentek az apjukkal a William meccsére. Én egész délután lustálkodtam, tévéztem, olvastam, meg kimostam a ruháim. Kora este olaszoztam egy olyan másfél órát, majd bealudtam. Az a nagyon jófajta mély alvás, már nagyon kellett. Este fél nyolc volt mire felkeltem, de ezek még nem voltak sehol. Mikor épp irtam volna az sms-t, hogy mere vannak, akkor értek haza. Vásárolni voltak délután, vettek sportcuccokat a gyerekeknek, meg DVD-n a William kedvenc filmjét a Skyfallt. Persze, hog az volt az esti program, hogy megnézzük. Mindannyian az Ana szobájában voltunk, de a Greg kb 10 perc alatt, a William 15 az Ana meg fél óra alatt bealudt. Ugyhogy egyedül néztem meg, de én azért nem voltam elájulva tőle, mert alapból nem szeretem a Bond filmeket. Közben ment az sms-ezés a csajokkal, mert ők akartak menni valahova, én viszont egyáltalán nem voltam abban a hangulatban, hogy kimozdulja és hideg is volt. Ez a nap ilyen pihenősre sikerült, de jól esett.
 
Február 24. vasárnap
 

Olyan 9 körül keltem és reggelire oatmealt ettem gyümivel. Utána még ide-oda pakolgattam meg minden mikor irják a Lisáék, hogy mennek Downtownba, de a 11:36-os vonattal. Hát az nekem nagyon koránnak bizonyult, de az egy órával későbbi vonat már jó volt. Gyors tornáztam egyet, letusoltam, majd kigyalogoltam a vasútállomásra.
 
 


 
 
A lányok mondták, hogy a Bean-nél lesznek a Millenium Parkban, ezért az állomásról odasétáltam. Nagyon szép idő volt, sütött a nap. Jó volt kiszellőztetni a fejem.
 
 
 


 
Szóval ott találkoztam a Lisával, Sabival és Rikével. Tök jó volt kicsit ücsörögni a napsütésben. Aztán kitaláltuk, hogy csináljuk a koalázást. Namármost ezt én se tudtam mit jelent eddig. Lényeg, hogy az Ellen showban volt, és be lehet küldeni videót. A koalázás pedig azt jelenti, hogy igy mész az utcán vagy egy téren és csak úgy ráugrasz valakire csimpaszkodva, mint egy koala. Szerintem tök vicces. :D Szóval kitaláltuk, hogy csinálunk ilyen videót. Lényeg, hogy mi a Lisával álltunk a Bean előtt pózolva és a Sabi ráugrik a Lisára. Na de azért let hiteles a dolgovégül, mert a Sabi közben meggondolta magát ás rám ugrott. :D
 
 
 
Utána sétáltunk tovább a tóhoz, és arra gondoltunk, hogy tényleg élesben kéne csinálni ezt a koalázást. Ki is náztünk egy jelöltet, aki szintén a tó felé gyalogolt, de szegény srác észrevette, hogy követjük, és elég mergesnek tűnt.  A tó meg mint látszik még be van fagyva, én pedig felcsaptam jégminőség-ellenőrnek.
 


 
 
Utána igencsak éhesek voltunk már, ezért elmentünk egy jó kis kajáldába, mert nem akartunk nagyon nagyon junk kaját enni, igy egy nagy pizzán osztoztunk. Utána futás a vonathoz, és irány haza. Útközben lefixálódott, hogy a Lisánál fogjuk nézni az Oscart, mert a Kim fáradt volt, pedig eredetileg nála néztük volna. Szóval hazasétáltam az állomásról, majd fél óra után már indultam is vissza kocsival Deerfieldbe. Ugye nekem a Lisáék háza tetszett eddig a legjobban, meg most már a család is. Két kisscsajra vigyáz, egy 3 meg egy 5 évesre akik még jöttek produkálni magukat nekünk a nappaliban pizsiben. De a szülők, hát aok tök jó arcok. Az anyuka most terhes a harmadikkal, az apuka, hát ő meg khmm, hát elég jól néz ki. Szóval hogy nah, nem idősek a szülők mint nálam, hanem fiatalok, ezért sokkal jobb a hangulat, és mi is kötetlenül tudtunk beszélgetni. Szóval az apuka elment letenni a két kicsit, és mire lejött a fölszintre, mi már 7-en ültünk csajok a nappaliban, mert megjöttek a Rikéék is. Eléggé meglepődött, de hozott mindenkinek kistányéron fahéjas csigát és fagyit. Az Oscar gala maga tök jó volt, sok helyen bejött a papirforma a dijakkal kapcsolatban, és maga az egész show is jó volt. Mondjuk elég sok kategóriában ugyanazok a filmek voltak jelölve. Adele meg megérdemelte az Oscart is. nemcsak a Grammyt. Mikor vége lett elindultunk haza, és kiraktam a Rikét és a Kyrát, mert ugye ő is jött, pedig őt igy annyira nem csipjuk, hiszen elég fura lány. Úgyhogy megint éjfélkor kerültem ágyba. 
 
 
 

2013. február 25., hétfő

Buli Evanstonban

Február 21. csütörtök

A tegnapi ugrálástól jó kis hát- és derékfájással indult a nap, de sebaj, attól még a délelőtti torna nem maradt el, amit fürdés követett. Utána beszéltem Aszkával skypeon, ami elég rövidre Utána még beszéltem Anyával és tesómmal is sokat. Szerencsére igy csütörtökön belefér egy kis szunditás is a napomba. :D Ötkor felvettem a Williamet sulinál és csináltam neki hat körül dogot. Az Anáéert hétre mentem a sulihoz, mert Deerfieldben volt debate versenyen és oklevelet is kapott. Ő is evett hot dogot, majd elkezdtük nézni a Hunger Gamest, mert megszerezte dvd-n, én meg ugye nemrég fejeztem be könyvbe. Hát azt kell mondjam, a könyv százezerszer jobb. Bár nem néztük végig a filmet, mert ugye 9-kor alvás, ezt igy is megállapitottam. Ha csak a filmet látom, akkor megint jött volna az Aszka által már jól ismert: "De mi ez a szaaar??' A könyvben minden tök részletes és minden olyan lassan történik, a film pedig..hát nem tudom, én egy csomó mindent nem igy képzeltem el... De legalább láttam, és a következő részét, amit most olvasok, novemberben mutatják be filmbe, az Ana pedig már eldöntötte, hogy megy az éjéfli premierre. Kicsit be van sózva. :D Én mondjuk meg attól, hogy Justin Timberlake nyári turnéja júliusban érinti Chicagot. Ma egész nap a rádióban amúgy hóviharról pofáztak, és hogy űrjégidő éri el Chicagot éjfél körül. Ez is meg is történt, hiszen nagyon fújt a szél éjjel és leesett vagy 10 centi hó...Megint.

Február 22. péntek
 
Reggel tehát megint nagy hóban sétáltam az Anával. Reggelire oatmeal és gyümölcsöt ettem. Tornáztam, majd fürdés és hajmosás. Lehet, ezt most már ctrl+c-vel fogom irni, hisz majdnem minden napom igy indul. :D Sajnos ma sem tudtam többet beszélni akivel szerettem volna, de erről nem is akarok irni. Mikor már itthon voltak a gyerekek, akkor fashion show-t játszottak, azaz beöltöztek mindeféle cuccba, és felvonultak egymás előtt, a másik pedig kommentálta amit lát. :D Viccesek voltak. Mi meg megbeszéltük a lányokkal, hogy este irány Evanston, én pedig felajánlottam, hogy vezetk, mivel 7-en voltunk, az én autóm pedig 8 személyes. Ezért elkezdtem készülődni, de azért ugye nem kelett nagyon túlzásba vinni, hiszen ugyanabba a bárba mentünk, ahova múltkor, meg előtte nekem cluster meetingem volt. A Williamnek nem ment edzésre, mert a suliban partijuk volt, ezért oda kellett vinnem hatra. Utána még Anával néztük a Hunger Games-t, de nmegint nem tudtuk befejezni, mert fél nyolcra már mentem visszea a Williamért a suliba. Közben hazajött a Greg is meg a pizza is megérkezett, ettem egy kicsit, aztán indultam a cluster meetingre, ami egy kajáldában volt. Én késtem majdnem egy órát, de szóltam a counselornak, hogy sajnos nem tudok hamarabb. Ott már ott voltak a lányok is, akikkel mentem tovább buliba. Visszementünk Highland Parkba a Sabiék házához, ott még átöltöztek a lányok, utána pedig már az én autómmal elmentünk a Niciékhez, ott csatlakozott a Kim és a Nici. Aztán az udvarban a kocsiban elkezdődött a massziv ivászat a lányok részéről. Kénytelenek voltak meginni mindent, mert ugye ahogy már sokszor mondtam, itt  a törvény nem engedi, hogy bontott alkohol legyen a kocsiban. Na ők nem szarakodtak, lényegében van itt egy pia valami Coco loco :D, hát igazából illegális. Szóval van dinnyés meg kókuszos és olyan doboza van, mint otthon a citromos sör. Egy ilyen dobozka kb. 10 töménynek felel meg. Na ezt adogatták körbe a lányok, én meg mondtam, hogy a kocsiban nem hányunk.. :D Na és akkor fél 11-kor az én szó szerinti vezetésemmel elindultunk 7-en Evasntonba, ami olyan 35 perc kocsival. Maga a buli egy fokkal jobb volt, mint múltkor de azért nem voltam elájulva, Ez inkább olyan lazulós hely. Dartsoztunk meg billiárdoztunk.
 
 
Rike és Sabi

Kim, Nici, Lisa és Én
Persze ahogy ez lenne szokott voltak akik maradni akartak, voltak akik nem, ezért mindenki engem útált. :D De aztán kettőkor elindultunk haza, és mire mindenkit hazavittem én kb. 3-ra értem Lake Forestbe. Úgyhogy alszasz volt.

2013. február 21., csütörtök

Extrém trambulin és miegymás

Február 18. hétfő, President's Day

Ime a gyönyörűséges Valentin napi tulipánjaim, amiktől az egész szobám szebb.



Na a gyerekeknek nem volt suli....És már vasárnap déltől egyedül voltam belük otthon, úgyhogy gondoltam, hogy hosszú less ez a nap. Reggel fél nyolckor felkeltem, pizsamában kiraktam a kukákat. Reggelire ezt ettem...tudom, tudom...ez már a  vég....peanut butter addiction a legsúlyosabb státuszban lévő...gyógyithatatlan  :D


Az egész délelőttöt videójátékkal töltötték, addig én skypeoltam meg pakolásztam. Olyan dél körül már hihetetlen módon unták magukat, és lett is volna pénzünk mozira, de egy olyan film se volt, amit a William is megnézhet 9 évesen.... Közben elkezdtem csinálni nekik az ebédet: kukoricás rizs és fokhagymás csirkemell. Nem nagyon ugráltak, hogy elmosogassák a csetrest, hanem helyette rohangáltak a össze-vissza és ki akartak menni labdázni. És ekkor igencsak sikerült felhúzniuk mind a ketten.

Eszter: "Guys..I'm not gonna wash those dishes....
William: "Why not?"
Eszter: "Excuse me??? What did you say?"
William: "I said why not?"
Eszter: "Because you spent the last 4 hours doing nothing but playing video games and watching tv...so it won't hurt if you wash a saucepan...!!!!!!!!!!!!

Na a kislány is elkezdett nyárászkodni, hogy most akkor a fakanalak mehetnek-e a mosogatógépbe...én meg mondom nem!!! Eddig se raktuk be! Mindketten vérig voltak sértve, hogy mosogatniuk kell. A William nem csinált semmit, hanem pár perc múlva vette a cipőjét, hogy megy ki. És akkor volt az, hogy kicsit erélyesebben mondtam neki, hogy még mindig ott van a koszos edény, mosogassa el! Ő meg erre, Jesus Christ...milyen idegesítő vagyok, hogy mindent elmondok 100-szor, pedig elsőre is felfogja. Mondom neki igen??? Azért mondom el, mert általában ha megkérlek valamire egyszer akkor azt nem csinálod meg. Például, hoy vigye fel a ruháit, és még 2 óra múlva is ott vannak..ezért mondom el százszor...úgyhogy nagy duzzogva megcsinálta :D Ezután kiakadtam egy soron Aszkának, aki valamilyen oknál fogva szereti, ha felhúzom magam, és cask röhögött. :D Ezután persze meg már kérdezte a William, hogy kimegyek-e vele dobálni a focilabdát...na mondom jól van...Kint voltunk kicsit, de aztán mondtam nekik, hogy rakjanak rendet a szobába, meg attól. hogy nincsenek itthon a szülők még nem azt jelenti, hogy egész nap csak lézengenek, meg a szobába is kupi van, a másnapi háziról már nem is beszélve.... Aztán fél ötkor elindultunk Ana edzésére, ahol megint amerikai fociztam, és a kissrác kritizálta a dobásomat, meghogy nem tudok dobni rendesen, mondom neki az övéi sem túl tökéletesek, de ha ennyire nem tetszik, akkor mondom nem kell játszanunk....na ekkor kicsit észhez tért. Mikor hazaértünk finom illatok voltak a konyhában és láttam, hogy a ütőben sül egy egész csirke. Kérdeztem a Maryt, hogy ő főz-e ma este, majd ő szemrebbenés nélkül mondta nekem, hogy ezt maguknak főzi. Így én a gyerekekeknek megintcsak dobozos Mac&Cheeset adtam, én meg nem ettem semmit, mert annyi csirkét ettem délben, hogy nem voltam éhes....De azért ez most már tényleg kezd röhejes lenni, mondtam a Gregnek most már, hogy azonnal adjon pénzt, mert nincs itthon semmi normális kaja!!!!! Este még tornáztam egy jót, majd két órát olaszoztam, végül Anitával skypeoltam.
 
Tegnap megvettem a jegyet Washingtonba, tehát május 9-től 15-ig Anitával leszek!!! Már alig várom, mert most azért kicsit kezd elegem lenni itt a "családból". Annyi pozitívum, hogy kaptam egy kis plusz pénzt a vasárnapi babysittelésért, és 170 dollárt kajára.


Február 19. kedd

 Na ma már mentek iskolába a gyerekek, aminek én meglehetősen örültem. Viszont visszatért egy régi jó ismerős: az "űrjégidő" "űrszéllel". Ma fitness reggelit ettem, ami jó jó, de azért a peanut buttertől még jobban indul a napom. Tehát oatnmeal eperrel


A kellemesen hűvös -14 fokban kisétáltam az Anával a buszmegállóba, és az arcomról megint lefagyott a bőr. De itt jön a képbe drága Anitám megállaptitása: "Nem baj Eszti legalább leszáritja a pattanásokat az arcodról." Na jah, de egyelőre még olyan a fejem, hogy akkor Szibériába kéne költöznöm. Nah de mivel kaptam pénzt, ezért elindultam a Costcoba vásárolni, ami lényegében olyan, mint otthon a Metro. Azaz ilyen cash an carry áruházlánc, ahova membership kártya kell....igen a kártya, merthgy mikor odaértem rájöttem, hogy a Greggel megint elfelejtettük azt a hülye kártyát. Úgyhogy jöhettem haza. Beszéltem Aszkával és Anyuval, majd a maradék két órámban olaszt és spanyolt tanultam, de úgy összekeveredtem a végére. hogy abbahagytam. :D Mikor már itthon voltak a gyerekek és házit csináltak én olvastam a könyvem, ami most a Catching Fire, a Hunger Games folytatását. Múltkor csináltam egy képet arról a furi snackről, amit a gyerekek imádnak, Pop Tarts a neve és lényegében két szelet vékony tésztés valami között lekvár és egy jó kis műanyagszinű cukros bevonat, és ezt kell betenni a kenyérpiritóba, hogy megolvadjon a cucc. Megkóstoltam én is, de nekem nagyon mű.

 
Vacsira csináltam a gyerekeknek tojásrántottát baconnel és piritóssal meg eperturmixot. Nagyon tetszett nekik. Utána tornáztam egyet. Hazajött a Greg, de persze megint nem birtam elkapni 5 percre, hogy megbeszéljem vele az Anita látogatását, és megkértem, hogyha hazajön a gymből akkor beszéljük meg, Még jó, hogy tök korán le akartam feküdni, de fél tizig vártam, hogy megjöjjön. És hát persze nem tudtuk megbeszélni rendesen, és igazából nem nagyon érdekelte, én erre nagyon pipa lettem, és otthagytam, elmentem aludni, mert igazából leszarom. Nekem is jár 2 hét fizetett szabadság a programban, amiből egy héttel én rendelkezem, tehát akkor kérem ki, amikor akarom. Ha gáz esz, úgyis szólok a counseloromnak, már nem érdekel...

Február  20. szerda

Na ma vegre elmentem a Costcoba, ahol tankoltam meg bevásároltam egy-két dolgot...:D Alig birtam kitolni a kocsit az autóhoz, de vettem rengeteg gyümit: szeder, málna, eper, áfonya meg persze megdobbant a szivem mikor megláttam a mandulatejet és hát ugye itt "sajnos" három doboz van egy nagy packban, úgyhogy kénytelen voltm megerőltetni magam és hármat venni egyszerre. Jaj de rossz lesz. :D A sima tej amúgy 1 gallonos műanyag dobozban van (3,78l) a mandulatej pedig fél gallonosba. Hát igen ez Amerika, még a WC papir tekercs is nagyobb :D Később beszéltem Aszkával meg Anyuval egy kicsit. de aztán már mennem is kellett a Williamért. Mikor később hazajött a Mary és már az Anát is hazahoztam, akkor volt egy kisebb beszélgetés köztük, mert a Marz megkérte őket, hogy amikor ő othon van, akkor ne a konyhában csinálják a házit meg ott nézzék a tv-t, mert szeretne egy kis magánszférát magának, hiszen évekig egyedül élt és ezt szokta meg. Nem volt belőle gond, a gyerekek megértették. Na de ugye vettem délelőtt BBQ csirkét, amit cask meg kell sütni (mert ugye nem cseszek ki magammal, ezért az ilyen készen kapható cuccokból is vettem párat), amire a William rá volt kattanva, és ahhoz csináltam egy akkor adag krumplipürét, hogy a Greg és a Mary is abból ettek, de másmilyen hússal. Na de ezután következett a legjobb része a napomnak. Fél nyolc után eljött értem a Sabi és elmentünk sokan Buffalo Grave-be, ami 20 percre van innen, hogy kipróbáljuk az extreme trampolint. Hát én mondom, ez megint olyan szuper dolog volt nekem, hogy mér ezért megérte kijönni. :D Lényegében negyed kilenctől 10-ig ugráltunk, én alig álltam meg. Hat lány és három fiú voltunk és játszottunk mindenfélét. De az abszolút kedvencem az volt, ahol ilyen züld szivacskockákba ugrasz bele. Annyi kép készült és annyit nevettünk. Ez egy nagyon szuper este volt. :D



 
 
 



 

2013. február 18., hétfő

Hétvége akár a nyugdijas klubban

Február 16. szombat

A mai napot egy jó kis reggelivel és egy annál is jobb tornával kezdtem. Utána azért nem ártott egy fürdés és hajmosás sem. A Greg elvitte a gyerekeket a William meccsére, aztán hazajöttek és hoztak kaját. Nah ez mondjuk elég érdekes volt. Merthogy nekem valahogy elfelejtettek. Amugy se voltam a legjobb hangulatomban, erre még rátett egy lapáttal, hogy ott esznek a gyerekek, és senkinek eszébe nem jut, hogy esetleg én is ennék valamit. Aztán a Greg sütött steaket kint az udvaron és ő kérdezte meg, hogy kérek-e belőle. Hát mondom igen, köszönöm szépen.... Ezek az amerikiaik olyan szinten csak magukra gondolnak...jó ez az indivualizációs nevelés meg a nagy önállóség, cask kár hogy ez átmegy önzőségbe, már gyerekkorban is. Vannak olyan értékek, ami otthon tök természetes, itt viszont nyomát sem látod. Na aztán a szombat délután igazi lustálkodással telt. Skypeoltam, majd pedig olvastam a könyvem, majd egy olyan jót aludtam. Este a Gregék elmentek étterembe megint, én pedig átmentem a Lisához Deerfieldbe és ott már a Rike aludt egy sort, mi meg megnéztük a Kill Bill 2-t. De a Nici meg a Kim már át se jöttek, mert otthon bealdutak. Na mondom szépek vagyunk igy szombat este....de tányleg mindenki mondogatja, hogy cask várjam ki a jó időt, mert akkor aztán minden hétévégét Downtownba leszünk. Fél egyre értem haza, majd még egy kicsit olvastam és alvás, de előtte még lefényképeztem az új kedvenc sálam, amit a Forever 21-ba vettem.
 
 
Február 17. vasárnap

Olyan 9 körül keltem, skypoltam Aszkával, Anyával meg a Csabával is. A Gregék ugye, ahogy meg volt beszélbe, olyan 1 körül elmentek, mert az estét Downtownban töltik egy hotelben. Ettünk pizzét, de igayából olyan szinten nincs itthon nem volt otthon semi, hogy már odatoltam egy listát a Gregnek, és mondtam, hogy kérek pénzt bevásárolni. Elegem van néha az itteni evési szokásból. Nem volt otthon semmit: se rizs, krumpli, semi hús, se tojás, se tej, se reggelire müzli a gyerekekenek, semmi!!!!!!! És ha én nem szólok, ők igy elmennek tök simán úgy, hogy semmi kaja nincs itthon. Néha annyira ki tudnak ezekkel akasztani. De megfogadtam, hogy én nem idegesitem magam. Nehogy már az is az én dolgom legyen, hogy alapvető kajákról gondoskodjak. Majd szólnak a gyerekek, ha nincs mit enniük. Csak az a baj ezzel, hogy ebbe én is beletartozom. Délután már nem birtam tovább nézni, ahogy egész nap videojátékoznak, ezért mondtam nekik, hogy öltözés és megyünk egyet sétálni. Elmentünk a szokásos útvonalra az erdőben a kis hidhoz. Nagyon jegesek a  kijelölt utak az erdőben, tiszta korcsolyapálya volt. De élvezték a gyerekek is, egy órát sétáltunk a kutyával. 
 

 
Aztán fél négykor elvittem őket az Ana meccsére, utána meg elmentünk bevásárolni. Bár kaptam 160 dollárt, de nem akartam mindet elkölteni, mert abból 30-ért tankoltam pénteken, meg azért maradjon is. Igy 70 dollárért vettem cuccokat, de itt ebből nem sok mindent lehet. De vettem rizst meg csirkét is, vettünk hot-dogot is, azt meg is csináltuk vacsira salátával, De én mondjuk maradék steaket ettem salátával. Persze hoyg tök éhes maradtam, mert nem ettem köretet, igy 8-kor még egy fehér csokis chocolate chips cookie lement. Utána még 8-tól 10-ig az Anával Just Danc-szel játszottunk. Imádom! Tök jó, hogy megvették a legújabbat, amin rajta van a Moves like Jagger, I got a good feelin meg J.Lo meg még rengeteg újabb zene meg tánc. 10-kor meg megnéztünk egy nagyon szomorú filmet, a The sister's keeper, ami egy rákos kislányról és a családjáról szól. Nagyon jó film, mindenkinek ajánlom. Éjfékor aztán alszasz. :D

2013. február 17., vasárnap

Ez most egy ilyen hét...

Február 11. hétfő

Reggel elég szarul keltem. Torokfájás és nyűglődés a javából. Miután elvittem őket a suliba, elmentem a postára Anitának feladni a Valentin napos kártyát. Mivel piros volt a boriték ezért megkéerdezte a nő, hogy Valentin napra lesz-e. Mondtam, higy igen ezért még a bélyeg is sziv alakú volt. Igen, ez Amerika. :D Jah a posta előtt meg nem birtam leparkolni, mögöttem meg várt egy mercis faszi. Jött az a nagyon ciki érzés, hogy akkor innen gyors elmegyek, mert nagyon bénáztam, a visszapillantóban meg látom, hogy ő egy lendülettel beáll. Na mondom jó... :D Pedig nem szokott a parkolókban gond lenni, cask itt most két kocsi közé nem sikerült betennem rendesen a nagy ház autót. :D Utána még elmentem a Walgreensbe, ami egy nagy drogérialánc, de itt Lake Forestben elég kicsi az üzlet meg drága is, mármint pl. a Targethez vagy a Wallmarthoz képest. Vettem cuorkát a torkomra azért. Otthon beszéltem Anyával és Aszkával skypeon, majd hot-dogot ettem ebédre. Utána még mostam egy adagot a ruháimból, majd kimentem Williamért. Majd leültem és blogot irtam, ő meg tanult meg tévézett. Aztán mentünk a szokásos hétfő délutáni programra, azaz fél ötkor felvenni Anát a sulinál és menni edzésre. Megint dobálnom kellett a focilasztit a Williammel. Hazaértünk és csináltam nekik is hot-dogot vacsira, a Gregék étterembe mentek. Tornáztam egy kicsit, majd elmentem Highland Parkba, aholis a Madleenek volt a bucsúestje, mert kedden utazik haza. Syóval volt ott 8 lány: hét német meg én. :D Ők a Culture Care-rel vannak itt, nem azzal amivel én. Mindegyik elég fiatalka volt. Megismertem a Luisát, aki itt lakik tőlem nem messze Lake Forestben. Ő a már hires nevezetes Franceskának a barátnője volt, aki másfél hónap után ment el innen. Sokat volt itt ebben a házban ezért ismeri szülőket is. Azt állitotta, hogy a Greg nem volt valami kedves a lánnyal. Na mindegy szóval ez a Luisa elég fura volt nekem. Nem vagyok egy barátságtalan ember, de megmondom őszintén nem nagyon tudok mit kezdeni ezekkel a 18 évesekkel. Egyszerűen az az öt év vagy tizenötnek tunic köztünk. Annyira kis együgyűnek tűnik nekem ez a lány. Az meg elég fura, hogy kérdezek valamit tőle és mikor beszél akkor nem is rám néz, hanem igy előre a semmibe. A Mary is mondta, hogy nem volt vele semi baj, cask elég silly. :D Szóval nem hiszem, hogy nagy barátnők leszünk. :D A délutáni sétélásban 15 perc alatt úgy kifújta az arcomat a szél, hogy úgy néztem ki mint a paprika. :D Fél 11-re itthon voltam.

Február 12. kedd

Reggelire oatmealt ettem eperre, szederrel meg áfonyával. Yummy!


Még fura volt a hangom, de már jobban voltam, mint tegnap. Aszkával skypoltam miután lerendeztem a gyerekeket, hát ő is nagyon nyűgös volt, mert megfázott. Ezután elmentem a Forever 21-ba,a hol kb két órát nézelődtem meg vásároltam. A legeslegjobb üzlet, legszivesebben mindent megvettem volna. :D Nagyon jó árak, hatalmas választék. Ha S-es vagy M-es lenne a méretem olyan kabátokat tudtam volna venni, hogy ne tovább. De sajnos itt sem ezek a méretek jellemzők, igy persze rám való nem maradt már. De igy is vettem egy csizmát 12 dollárért, meg sálat meg szoknyát ammi annyira jóóóóóóóóó, bár azt nem tudom mikor tudom felvenni majd. :D Kiegésztők is annyira szuperek, itt vannak a legjobb sálak. :D H&M-be még vettem két gyűrűt és mentem haza. De tényleg nem szabad mennem, mert akkor cask pénzt költök. :D Mikor már otthon voltak a gyerekek, kimentek focizni én addig a konyhában olvastam a Hunger Gamest. Jah a William délután nem találta a metek könyvét és ezen olyan szinten akadt ki, hogy káromkodottt meg kiborult, meg olyanokat mondott, hogy húzzak ki a szobájából. Hát eléggé rendbe tettem a gyereket, mondtam neki abbahagyhatja ezt  a stilust, főleg, hogy ő hagyja szanaszét a cuccait... Nagyon érdekes a két gyerek ..egyik pillanatról a másikra olyan szinten tudnak kiborulni, hogy szabályosan megijedek, és képtelenek kontrolállni magukat...Spagettit csináltam nekik vacsira, közben hazajött a Greg, és annyira izlett neki, hogy még egy adagot kellett csinálnom. Hát nagyon örültem, mikor már elmostam az összes lábost...újra elő az egészet. A Mary elment azzal a barátnőjével étterembe, aki múltkor itt volt, akinek felvarrta az arcát a Greg. Végre láttam most és jól megfigyeltem e fejét. Utána még skypeoltam Anitával, majd olvastam a könyvet és alvás.

Február 13. szerda

Délelőtt Aszkval sokat nevettünk skypeon, sikerült felviditanom. Mert ugye nem mindegy, hogy a lájkokat vagy a lányokat nézi... vigyázni kell a szavakkal, főleg mituán már egyszer az exbarátnőjeként titulált. :D :D Délután viszont mi volt! Ana csinálta nagyban a matek házit, és láttam, hogy nem megy neki. Megkérdeztem mi a baj, ő meg kitört mint egy vulkán, szabályosan megijedtem. Kiabált meg dobálta a cuccait, sirt és cask azt hajtogatta, hogy neki ez nem megy, és hogy neki van a legszarabb tanára, mert semmit nem mond el. Mondtam neki, hogy álljon fel, pihenjen egy kicsit, ő meg tovább borult ki. Leültem segiteni neki, olyan szüveges feladatok voltak, amihez két kétismeretlenes egyenletet kell felirni, és egyikből kifejezed az egyik ismeretlent és átvezeted a másikba. Közben megjött a Mary, és látta, hogy Ana ki van bukva, de mondta, hogy ez nem az én házim, inkább menjen felés pihenjen kicsit. Én meg közben ugye csináltam a vacsit. A Mary adott ilyen kész fagyasztott paradicsomlevest, amit cask fel kellett melegitenem, és sütöttem hozzá olivaolajjal, fokhagymával és oregánoval megszórt bagettkifli szeleteket. Hát el voltak ájulva tőle. Mikor mosogattuk az edényeket ujra rákerdeztem az Anántól, hogy hogy tudnék segiteni, de direct ugy beszéltem, hogy a Greg is hallja. Mondtam neki mindenfélét, hogy kérjen segitséget azoktól akiknek megy, meghogy nem véletlen van a legjobb matekcsoportban. Rákérdeztem, hogy mikor tanulták azt amiből a házi van, és mondta, hogy ma. Jah mondom!!! Akkor  mondtam neki, hogy talán kicsit türelmesebbnek kéne lenni  magához, és majd ha begyakorolják, akkor menni fog. Szóval itt azért már éreztem, hogy kicsit el van túlozva a dolog, de tényleg úgy kiborult, hogy szivügyemnek éreztem, hogy valahogy segitsek. Ekkor közbeszólt a Greg, hogy jó lenne ha az Ana figyelne arra amit mondok, merthogy tudom mit beszélek, és nem frusztrálna mindenkit a kiborulásaival. Meghogy neki ennyi idősen nem volt senki aki ezeket a dolgokat elmondja amiket én, ezért viselkedjen érettebben. Hát erre mégjobban kiborult a kislány és felment a szobájába. Az amúgy tök jól esett, hogy a Mary elmondta, hogy a Katy (a barátnője) szerint milyen "peaceful" és talpraesett vagyok, és a Greg is el volt ájulva, hogy teritettem meg a vacsi. Szóval úgy igazán meg lettem dicsérve. :D

Február 14. Valentin nap :D

Csütötök ugyebár elég laza munka szempontjából. Reggel skypeoltam Aszkávl, de valahogy nem sikerült olyanra, mint ahogy egy Valentin naphoz illett volna. Kicsit meg is voltam sértődve. :D Olvastam a könyvemet, de belaudtam rajta. Jaj de jól esett az az alvás. Aztán beszéltem Anitával egy kicsit. Hát de mondom nem igaz milyen dolog már ez Valentin napon hogy nem beszélek a párommal, ezért felhivtam megint, és most már egész jó hangulat volt... :D Délután pedig bekanyarodott egy nagy fekete UPS kocsi az udvarba és letett egy dobozt az ajtó elé. Hát tudtam már persze miről van szó, de olyan jó volt kobontani. Tehát egy nagy dobozvan volt egy gyönyörű csokor tulipán, váza, csoki, és kártya amit majdnem sikerült kidobnom a dobozzal együtt, de nem! Kaptam kis útmutatót, hogy mit kell csinálni a virágokkal, mert egy hétig garantáltan virágozni fognak. Nagyon jól esett az egész, a szándék, az ajándék minden.

 
 
Délután mikor fél hatkor az Anát felvettem a sulinál elmentünk a boltba venni pár hozzávalót a sütihez amit kinézett, és megigértem, hogy megcsináljuk. Miközben nagyban ügyködtünk a sütin megjöttek a Maryék és kaptunk ajándékot. Sok csokit meg kártyát. Jól esett, hogy rám is gondoltak. Na hát a süti nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Mert ez ilyen feltekerős csokis tekercs akart lenni málnás habos krémmel, de sajnos eléggér ragadt a csokis tészta, ezért nem birtuk feltekerni rendesekón, de szerintem annyira nem let gáz, cask nem olyan szép spirálos. Izre viszont tök finom. Persze ezen is kiborult az Ana, hiába mondtam neki, hogy ez nem tragédia, és izleni fog mindenkinek, eléggé kiakadt. Én meg mérges is voltam, és ez miatt egy kicsit bunkó is, mert elegem van, hogy mindig én pakolom el a kupit  sütés után, úgyhogy nem balami kedvesen megkértem, hogy segithetne. Este még tornáztam egy kicsit, majd fürdés és könyv amig el nem aludtam.
 
Február 15. péntek
 
Gyerekeknek nincs suli...hurrá! De mivel jot a Lora, a takaritónő én meg vasárnap dolgozom ezért elvileg nekem day offom volt, olyan félig-meddig. De mondjuk ami délelőtt volt velem, atyaég, még sosem történt ilyen. Szóval arra keltem, hogy atom fáj a hasam. Mivel épp megjött ezért nem lepődtem meg. De ez olyan másmilyen hasfájás is volt...Nagyon szenvedtem, lényegében fél óra lefolyása alatt minden négyszer voltam wc-n és minden távozott belőlem de még mindig rosszul voltam. Délben csináltam nekik az ebédet, mikor szóltam a Williamnek, hogy nagyon de nagyon rosszul vagyok ő meg mondta, hogy úgy is nézek ki. Szóval nem birtam megállni a lábamon, sötétült el minden, leültem a földre és éreztem, hogy mindjárt hányok meg izzadtam. Williamnek mondtam, hogy szóljon a Marynek, de közben lejött a Lora és segitett bevonszolni az ágyhoz. Mikor megláttam magam a tükörben azt hittem ez valami vicc. A szokásos zombie fejemnél még tizszer fehérebb arc és ugyanolyan szinű száj. A horrorfilmekben sem tudnak ilyet festeni. Összekuporodtam az ágyamon és vártam....és jobban lettem....nem tudom, mi lehetett ez az egész, de elmúlt. Közben hazajött a Mary és mondtam neki, hogy már jobban vagyok bár még nagyon sápadt voltam. Ő mondta, hogy maradjak ágyban, de én ittam teat meg ettem kenyeret és tényleg jobb volt, ezért mondtam, hogy tudok vezetni. Mert lementünk Barringtonba, ami 40 percre van innen, és ahol eddig laktak a gyerekek a Greggel. A kislánynak a barátnőjét elhoztuk, mert itt aludt nálunk. De megnéztük közben a régi házukat is. Mikor hazaértünk olyan 4 körül én még olvastam a könyvemet, ők tévéztek, de aztán csőstül elmentünk a William edzésére és ott is olvastam. Hazaértünk, és nemsokára meg is jot a péntek esti pizza, amiből sikerült ismét bekajálnom. Este 9-re aztán átmentem Higland Parkba a Kimhez, ahol volt pár lány. Közben megtankoltam, de persze megint segiteni kellett, mert nem tudtam, hogy és mikor kell a kártyát berakni. Ezen is cask felhúztam magma, amúgy se volt olyan jó kedvem. De aztán a lányokkal beszékgettünk. Jött egy Rike nevezetű német csaj, aki a mostani Kyra családjánál volt au pair de hazament októberben és most cask úgy visszajött látogatóba. Ja mondom de rossz. Nagyon fáradt volt az utazás és az időeltolódás miatt, ezért ők a Lisával és a Julieval hamar elmentek. mi meg a Kimmel meg a Nicivel elkezdtük nézni a Savagest, de nem végig mert álmosak voltunk. Jah igen ez a DVD kölcsönző ami az utcán van tök jóóó. 1 dollárért választhatsz egy csomó új dvd-ből, annyira jó.
 
Amúgy ez a hét bár jó volt, mégsem volt az igazi a hangulatom, volt honvágyam is sokszor, és valamiért a kedvem se volt a szokásos vidám. De sebaj, majd a következő jobb lesz, és persze alig varoom már a jó időt.







 

2013. február 16., szombat

Buli Downtownban és Grammy's 2013

Február 8. szombat
 
Na végre eljött ez a szombati nap, amit már nagyon vártam, hiszen még cask egyszer voltam Chicagoban és bulizás is hiányzott már. Reggel beszéltem anyával és Aszkával skypeon. Utána még pakolgattam a cuccaim meg takaritottam a fürdőszobát. Közben a tv-ben egymás után volt a Charlie angyalai 1 és 2, azt igy félig meddig néztem. mikro végeztem a pakolással tornáztam egy jót majd fürdés, ebéd és már indultam a is a 14:24-es vonathoz. Semmi készpénz nem volt nálam, ami a vonaton hiba, mert valamiért azt hittem kártyával is lehet fizetni. Rendes volt a kalauz, mert odaadtam neki a kemény 3 dolláromat, adott egy jegyet és a pályaudvaron meg kifizettem a különbözetet a jegyablaknál. Továbbra is azt mondom, hogy ez a weekend pass 7 dollárért nagyon megéri. A pályaudvaron aztán megvártam a Katit, akivel most találkoztam először. Onnan elsétéltunk a másik pályaudvarra ahova a Pauline vonata jött. Elindultunk gyalog a Millenium park felé. Persze Lake Forestben még sütött a nap, Chicagoban meg repült a hajam a szélben, és majd megfagytunk. Útközben pedig a Pauline elmondta, hogy sajnos hazamegy, mert nem birja tovább a családot, kikésziti a három fiú akire vigyáz. Hát ennek nagyon nem örülök, hiszen már az orientáció óta tök jóban voltunk. Igy ha azt vesszük igazából az utolsü hétvégénket töltöttük együtt. Odaértünk a Millenium Parkhoz, ahol sajnos nem tudtunk korizni, mert akkora sor volt, hogy nem esélyünk se let volna. Ez miatt kicsit elkeseredtem, mert nagyon szerettem volna, de azt mondják mindig ilyen sokan vannak. Ezért még sétáltunk kicsit, mig be nem sötétedett.


 
Úgy döntöttünk elmegyünk akkor a hostelbe, mert már mindenki kicsit éhes volt, meg a táska is nehéz. Metroval elmentünk a Fullerton állomásig, onnan még egy 10 perc volt gyalog a hostel. Nagyon szép volt, nagy előtérrel konyhával, a szobák is szépek, voltak, plane egy éjszakára. Ráadásul kiderült, hogy az árban benne van a reggeli is. Miután letettük a cuccokat, visszasétátunk a Mekibe, mert nagyon éhesek voltunk és ugye a gyorséttermek a legolcsóbbak. Amit a képen láttok, tehát 2 sajtburger, üditő, sült krumpli és fagyi, na ez volt 5,5 dollár. Otthon nemtudom mennyi, mert nem eszek Mekiben, de sztem drágább lehet.
 
 
Visszamentünk a hostelbe és elkezdtünk készülődni, közben zenét hallgattunk. Én mondjuk nagyon nyűgös és beteg meg fáradt voltam, és a tudat, hogy éjfélkor jön csak a másik francia csaj csak még jobban elálmositott. Na de elkészültünk meg fényképezkedtünk.
 
 
 
Annyira szenvedtem, hogy lényegében én felöltözve kisminkelve 11-től éjfélig aludtam, a lányok meg röhögtek és lefényképeztek, de még nem kaptam meg a képeket. :D Végre befutott a franca fekete leányzó, aki úgy látszik átvette az amerikai stilust, azaz téli kabát, de a lábán meg szandál harisnya nélkül. Mondjuk ez még jobbik eset, mert az este a folyamán a lányok miniruhában harisnya nélkül mászkáltak az utcán, rajtam meg télikabát, csizma, sapka, sál... Felhivtuk azt a srácot, aki megigérte nekünk, hogy ingyen bemehetünk a discoba. Taxival mentünk a helyszinre, ami amugy nem drága, mert fejenként 3 dollárt fizettünk, mig egy metrojegy 2,25 dollar. Persze a taxis is, mint itt mindenki európai volt, méghozzá Szerbiából. Beszélgettem vele sokat, mert szeretek kérdezősködni emberektől akik már régóta itt élnek. Odaértünk a Smart Barhoz, és ott is várt minket e két srác, tehát a Kati host apukájának az öccse és annak a legjobb barátja. Nagyon rendesek voltak, bementünk ingyen kértek nekünk italt. A hely az semi extra nem volt, igazából egy sima disco. Sajnos a zene olyan volt, hogy azok akik nem csak az alkoholt vlasztották, na azoknak jó, de nekünk elég monoton volt egy idő után. Ezért odamentem a Brianhez és mondtam neki, hogy bár nagyon kdevesek meg minden, hogy igy behoztak, de nem meheténk-e el valahova máshova. Mondták, hogy persze emmi gond, ők erre az estére azt a megbizást kapták, hogy érezzük jól magunkat és hajunk szála se görbölhet. Igy átmentünk egy másik helyre, ami igazából egy sima bár volt. De olyan utcában, ahol rengeteg bár van egymás mellett, és bár most is sok ember volt, azt mondták, hogy itt nyaáton eyrek mászkálnak az utcán, és tele van minden bár. Na már alig varoom, de főleg a jó idő miatt. Szóval itt táncolgattunk kicsit, meg ittam egy töményet, de nagyon retro volt a zene, ezért elindultunk egy harmadik helyre, ahol a Briannek volt ismeretsége, ezért oda is ingyen mentünk be. A zene itt jó volt, de valami elképesztően puccos hely volt. A csávókon öltöny, a csajokon meg kb. koktélruha. De hát mint általában pont leszartam. Sőt mondta a Brian, hogy ez tipikusan olyan hely, amiből otthon is van egy pár, hogy azért jönnek az emberek, hogy többet mutassanak, mint amijük van. Pedig ez a két srác akikkel voltunk hihetetlenül gazdadok, de ők sem birják az ilyen helyeket. Mivel 4-re értünk oda, ezért kb, egy óránk volt. Még táncolgattunk meg beszélgettünk, és 5 körük bezért a bazar. A másik srác aki velünk volt eléggé összebalhézott a biztonságiakkal, mert elvették a baseball sapkáját, de végül nem lett verekedés. :D Igazából innen már hazafelé vezetett az út, nekem elég jó kedvem volt az utolsó whiskey után meg álmos sem voltam, hiszen kialudtam magma buli előtt. :D A taxiban is jó hangulatban magyaráztam a sofőrnek, hogy szégyellje magát, hogy nekem kelle mutatnom a telefonomon az utat, mert azt se tudja hova megyünk. Ezért kapott kb. 20 cent borravalót, a lányok meg hátul röhögtek, hogy milyen fejet vágott... Utána még vidáman felhivtam Aszkát kb. fél ötkor, majd alvás.....egészen 8:30-ig, majd lementünk tök kómás fejjel reggelizni és aztán vissza aludni 10:55-ig, mert 11-ig kellett elhagyni a szobát.
 
 
Február 9. Vasárnap
 
Tehát elhagytuk a meleg szállásunkat és mehettünk ki a takony időbe, mert sajnos esett az eső. Ezért igazából nem sok kedvünk volt sétálgatni. Nekem még fájt a torkom és a hangom is elment. Ezért elvonszoltuk a fáradt tesünket a metróhoz, ahol pedig fájó búcsút vettem a Pauline-tól. Tényleg sajnálom, hogy elmegy. A pályaudvaron is elváltak útjaink a Katival és Maryvel es elindultam Lake Forest felé. Útközben végig Aszkával beszéltem, majd Lake Forestben szintén esőben hazasétáltam. Viszont mikor otthon megláttam a konyhában a két doboz pizzát én olyan boldog voltam.... Megkajáltam, lefürüdtem és alvás. Később még vacsi közben Anitával skypeoltam, aki mellett ott ült a tündérbogár Rosie, akinek annyira cuki feje van. Hazament közben a nő lánya is, akiről most inkább nem mondanék véleményt. Este hétkor elkezdődött a Grammy gala, amit Anával az emeleten néztünk. Nekem nagyon nagy elmény volt élőben nézni. Rengeteg jó fellépés volt, élén Bruno Narssal, Rihannával, Justin Timberlak-kel. De ugye mondtam Anának, hogy sajnos kilenckor alvás, de kikönyörögte az apjától, hogy fél tiz. A William már fél kilenckor kibukott. Én pedig szobámban néztem végig, majd alvás.
 
 
 
 




2013. február 11., hétfő

Túl sok hó és túl sok vitamin

Február 4. hétfő

Reggelire oatmealt csináltam az Anának meg magamnak is. Miután kivittem a buszmegállóba, eléggé kellett sietnem, mert 9-re kaptam időpontot a CLC-be (a fősuliba). De még tankolnom is kellett előtte mert már csak 24 mérföld maradt a kocsiban. Mondtam a Gregnek, és mondta, hogy akkor 80 dollárért tankoljak bele. Elmentem a kútra, de mivel tényleg siettem, ezért arra az oldalra álltam, ahol kijönnek segiteni. Nagyon megörült nekem a benzinkutas csávó, olyannyira, hogy addig beszélt, mig azt nem láttam a kijelzőn, hogy már 100 dollárnál járunk. Mondom neki.....héééé. Ő meg jaj elnézést igy meg ugy, na mondom király. Lényegében telenyomatta a kocsit, mikor elindultam 320 mérföld volt benne. :D Legalább nem kell mennem egy ideig. :D Nagyon lassan tudtam csak haladni, mert rengeteg ho esett éjjel, és még nem voltak letakaritva az utak, viszont nagy volt a forgalom. Késtem is 15 percet de nem volt gond, mert 9-től 10-ig volt az időpont. Megbeszéltünk mindent, hogy mit kell csinálnom, ha majd megjön a student ID-m. De az első és legfontosabb, hogy egy csomó tárgynak előfeltétele, hogy elég jól tudj angolul, ezért azt mondta a nő, amikor úgy érzem csináljam meg a tesztet, Hát mondtam akkor most azonnal. Felmentem az emeletre, és másfél óráig csináltam az eddigi legnehezebb angol tesztemet. Tényleg nehéz volt, de bőven meglett a pontom. Hazafelé úton a rádióban elfogott egy retro erzés, mikor is a Backstreet Boys Quit playing games with my heart cimű slágert nyomatták. Emlékeztem, hogy ennek valami atom nyálas klipje volt, és mikor hazaértem megnéztem, ás szétröhögtem magam. Csajok nézzétek meg! A kigombolt ing és azok a grimaszok, amiket vágnak...hatalmas! :D Aszkával később beszéltem viberen, mert sajnosm meghalt a videokartyája. :-( Williamért kimentem, aki meg beteg lett. Nem is csodálkozom, ahogy felöltöznek...Elmentünk az Anáért a suliba, utána rögtön edzésre, ahol a Williammel végig dobáltuk a focilabdát. Hazafelé mondták, hogy ők héttől nézik tv-t. Maradékot vacsoráztunk, sült krumplit, pizzát meg csináltam egy kis kukoricás rizst. Na és kiderült, hogy az a nagyon fontos show a Bachelor volt, amit néztek. Hát OMG! Volt szerencsém elkapni egy tiz percet, ami alatt a csávó három csajjal enyelgett. Ja mer, hogy 20 csajszi szerecsétlenkedik ott egy fickóért. Atyaég mondtam is a gyerekeknek, hogy ilyen agybutitást szerintem ne nézzenek. Este még beszéltünk Anitával. Tegnapi naphoz még annyi, hogy olyan vicceket szokott mesélni a William, mint amik otthon az "Olyan ronda vagy, hogy...." csak itt úgy van, hogy "Your mom is so fat..." Na és ebből mondott vagy huszat, de nekem a kedvencem "Your mom is so fat she doesn't need a wi fi cuz she's already worldwide. :D :D Ezen fél napig röhögtem. :D

Február 5. kedd

Reggel is még esett sok hó, jöttek is havat kotorni a munkások. Délelőtt, mivel már kábé rosszul voltam magamtól a sok zabálást illetően, ezért mindenképp el akartam menni futni. Dél körül ki is sütött a nap, ezért elindultam. Na és mondom milyen szégyen már, hogy nem voltam még a tóparton, pedig itt lakom Mellette, ezért mondom elfutok oda. Igy is volt, fél óra alatt ott voltam, mer egy kis kitérővel mentem. Aztán a tóparton már eléggé fújt a szél, de a látvány az nem semmi, olyan mint a tenger.  Hát alig varom, hogy nyár legyen.

Michigan-tó
Nah de komolyan, olyan szél meg hó jött semmi perc alatt, hogy majdnem telefonáltam a Marynek, hogy én igy nem tudok hazafutni, de végül elindultam. Hát azt hittem kettéfagyok. A takony ráfagyott az arcomra, már elnézést. Végig az arcomba a hó és szél, igy a 30 perc hazafelé egy örökkévalóságnak tunt. Utána ruha le, forró zuhany kb. 15 percig, a combom olyan vörös volt, mint a paprika, hiszen térdgatyába voltam, és jégcsapok voltak a lábaim... Utána viber Aszkával, meg egy roved Skype Renivel, akinek gratu az uj munkahelyhez!! Délután, miután hazajöttek a gyerekek, persze ki akartak menni, hiszen olyan mennyiségű hó esett, hogy még én is mint a kisgyerekek, kint akartam lenni. Csúszkáltunk a kis dombon az udvarban, meg angyalkákat csináltunk a teniszpályán, mert azt is egyméteres hó takarta.

Aszkának

William betemetve :D

Angyalka

A gyerekek még megvárták, hogy hazajöjjön az apjuk, mert elbújtak a bokorban, és megdobálták hógolyóval, de én akkor már bent voltam a házban. Mary csinált atom levest marhahússal meg gombával, meg bagett volt megsütve amin paradicsomszósz meg sajt meg oregano volt. Nyamm!! Olyan fincsi volt. Este meg verge beszéltem a Katival viberen, és megállapitottuk, hogy már nagzon bulihiányunk van, ezért megbeszéltük, hogy szombaton mindenképp bemegyünk Chicagoba. El is kezdtem szervezkedni, csináltam eventet facebookon. A program úgy szólt, hogy délután kori a Millenium Parkban este meg buli, de ott is alszunk valami hostelbe. A Katinal amúgy igencsak fiatalok a host szülők, 32 az anyuka és 34 az apuka, ezért az apuka már mondta is, hogy hova menjünk bulizni, meg minden. :D Eredeti terv szerint a Kati, Pauline, Laura meg én mentünk volna, de a Laura csak 19, szóval nem jöhet velünk.


Február 6. szerda

Reggel nagyon nyűgös voltam, olyan szenvedést levágtam mikor fel kellett kelni, amit néhanapján az Aszka látott :D Persze egész nap sütött nap, úgyhogy mondtam is, jó nagy hülye vagyok, hogy tegnap mentem futni. :D Délelőtt elmentem a Goodwill-be, ami lényegében egy turkáló, és tele volt mexikóiakkal. 25 percre volt autóval, és azzal céllal mentem, hogy hátha találok valami olcsó dzsekit, de nem találtam. De amúgy iszonyat jó, tök márkás cuccok nevetséges áron. Egy felsőt vettem 1 dollárért. De próbáltam Ralph Lauren gatyát is, meg mindent, csak mondom, ennyi cuccot úgysem tudok hazavinni, ezért nem vettem meg őket. Anita amúgy nagy király a Goodwillben. Tök jó ruhákat vesz ott. Jah meg kinéztem egy tó táskát, de áá mondom, még nem tudom, mire 5 perc múlva visszamentem, már hűlt helye volt pffffff... Mikro hazaértem, megettem a maradék levestm ami még mindig nagyon jó volt. Aszkával továbbra is csak hallottuk egymást, de az is több, mint a semmi. Vacsorára csináltam a gyerekeknek krumplipürét, husit meg sajtot. Ana is beteg lett, nemcsak a William, úgyhogy elég nyűgi volt ő is. Gregék nagyon elegáns ruhában elmentek étterembe. Én 8 körül átmentem Deerfield-be a szokások szerda esti Starbucks találkozóra, de csak a Lisa meg a Sabrina voltak, igy hárman beszélgettünk. Későb jött két srác, akik a múltkor is ott voltak, és számomra most derült ki, hogy ők is németek és au pairek. !!! Merthogy van olyan agency, ahová fiúk is jelentkezhetnek. És az egyik ráadásul egész picikre vigyáz. :D Megbeszéltük a március első hétvégéjén esedékes kirándulást, és mivel Nashwille-ben nincs túl sok különleges, ezért úgy nez ki, csak Memphis-be megyünk.

Február 7. csütörtök

Előszös is visszairt a csaj Cincinnati-ből, és elfogadta a kérésemet, ez azt jelenti, hogy mehetek hozzá egy hétvégére. Tök jóóó!!! Délelőtt elvittem a Mary lányának a kocsiját a carwash-ba. Egyrészt most derült ki nekem, hogy akkor kié is ez az ötödik autó a háztartásban, másrészt elég atom kis dzsip. Persze a nagy hodály ford után olyan, mintha a füldön ültem volna. Meg jobban is csúszik a havas úton. Mikor odavittem, azt mondták, hogyha teljes belső-külső takaritás kell, akkor ott kell hagyni 4 órát a kocsit. Ezért szóltam Marynek, aki eljött értem és hazahozott. Mert az egész azért van, mert pénteken jün haza a lánya hétvégére, és hogy szép legyen a kocsija. (17 éves...) Utána még tanultam olaszt egész délután. Olyan mennyiségű hó esett le, hogy a gyerkeknek minden délutáni programjuk törölve let és telefonált a Mary, hogy jönnek haza busszal rendesen 3-kor meg 4-kor. Hát mindkét busz vagy fél órát késett. Ennyi havat még nem láttam ilyen rövid időn belül leesni. Az autómosóba se tudtam visszamenni, hanem ott kellet hagyni északára a kocsit. A mai naphoz az is hozzátartozik, hogy Aszkával volt egy kisebb vitánk, vagyis nem is vitánk, csak ilyen nagyon rossz hangulatban váltunk el. Nekem amúgy is ez egy elég szar nap volt, és nyomorék hangulatom. Mary főzőtt megint atom vacsit. Csirkehús sárgabarackos mártásban, barnarizs és párolt spárga. 9-kor még nekiálltam tornázni, majd Anitával beszéltem. Ő neki is volt mit megbeszélni a Tomival. Úgy néz ki ez egy ilyen nap volt.


Február 8. péntek

A reggeli indulás necces volt. Ugyans úgy befagyott az ajtó a kocsin, hogy nem tudtuk kinyitni. A Williamet a buszmegbe, az Anát pedig suliba kellett volna vinnem, és kiakadtak, hogy el fogunk késni, én pedig elég egyértelműen megmondtam nekik, hogy szarok rá, én nem fogok úgy vezetni, hogy nem látok semmit, mert minden le volt fagyva. Mondtam, ha a William lekési a buszt, akkor elviszem a suliba, de akkor meg az Ana kiakadt, hogy ő meg el fog késni, mert 7:45-re kell a suliban lennie. Na vegre elindultunk 7:32-kos és pont elcsiptük a William buszát. Rendes volt a sofőr, mert látta, hogy jövünk az autóval, ezért megállt és várt, és feltartotta a forgalmat. :D A William nem tudta kinyitni hátul az ajtót ezért tisztára kiakadt, igy én kiugrottam az első ajtóból, de nem tettem P-be a kocsit, igy gurultunk. Gyors vissza, P-be raktam a William meg kimászott elől. :D Tisztára kiakadtak a gyerekek, én meg mondtam, hogy mindeki nyugodjon le, nem a világvége történt, :D Azért mentem Anával a suliba, mert dijat kap, és vele mentem, hogy majd videózzak. De a suliban kiderült, hogy elmarad a dijátadó. Mellesleg még sosem voltam amerikai suliban, ez ugye middle school mert az Ana hetedikes, és olyan mint a filmkben. Mindenkinek van szekrénye, és a folyosók is mint amiket a tv-ben látunk, Persze minden 13 eves kiscsaj kezében az iphone, minden srácon nike cipő, és minden kiscsajon Ugg csizma. Más világ az biztos. Elég szép mennyiségű hó boritott mindent, amihez jó hideg is társult, viszont a látvány magáért beszél.




Szóval hazajöttem, de rügtün utána elmentünk a Maryvel az autómosóba, ahonnan elhoztam a lány kocsiját. Khhmm..szóval 160 (!) dollárt fizettünk, és úgy nézett ki a kocsi, mintha vadiúj lenne. De azért remélem mindenki érzi, hogy itt akkor mennyi pénz van... Megjött verge a student ID-m a fősuliról, de ha itt akarok tanulni valamit, akkor úgy néz ki várnom kell lehet szeptemberig, mert mérciusban szinte semi nem indul. A spanyol haladó csoport tök jó lett volna, de az meg hétfőn este sajnos nem jó az edzés miatt. :-( Miután hazaértem vegre beszéltem Aszkával, és szerencsére meg tudtunk beszélni mindent, ezért nekem is jobb lett a kedvem. De nagyon nehéz igy ilyen messze egymástól, az biztos. :-( Utána átmentem Higlnad Parkba a Madleenhez, ott volt a Julie is, és megnéztük a Sisterhood of the travelling pants-et, amit én 14 évesen olvastam könyvben, ezért tiszta retro érzés fogott el. :D Este mentünk a William edzésére, ami alatt Anával végig rugdostam a labdát. Közben megjött a Mary lánya is, igy pizza nap helyett ő főzött, ami az én gyerekeimnek annyira nem tetszett. Nekem viszont nagyon izlett. Marhahús volt valami barna édes trutyiban megsütve meg saláta, puliszka (azt nem ettem, mert szerintem borzasztó ize van) de volt megsütve kenyér vajjal. Én nagyon jót ettem, persze megint jó későn. Utána még beszélgettem  Greggel, és hát ő is megerősitette amár egyre erősödő gyanumat, hogy miért néz ki ugy a fejem, hogy emberek közé se volt kedvem menni. Szóval két hete kezdődött, és pont két hete kezdtem szedni biotint a hajamra, ami igazából nagy dózisú B7 vitamin, mert télen mindig hullik a hajam. Egyrészt olyan éhes lettem tőle állandóan, mint a Revalidtól, másrészt komolyan mondom soha életemben igy még nem nézett ki az arcom. Igazából úgy szerdán volt a legborzalmasabb, majdnem sirtam is, olyan szinten voltam tele pattanásokkal. Ma már 1 fokkal job volt, de hát a Greg is mondta, hogy hagyjam abba, mert az izmoknak se tesz jót, mert leépiti. Úgyhogy nem is kérdés, hogy többet nem szedem. A szervezés egyébként lezárult a hétvégét illetően, lefoglaltam a szobánkat, és éjfélkor csatlakozik hozzánk majd a negyedik csajszi, mert o 10-ig dolgozik szombaton. Én nekem pedig az alapozó lesz a legjobb barátom úgy érzem.
 

2013. február 5., kedd

Superbowlos hétvége

Február 2 szombat
 
Ahelyett, hogy 11-ig aludtam volna, reggel hétkor arra keltem, hogy az ablakom alatt lapátolják a havat. Gondolom mindenki el tudja képzelni, milyen a legmélyebb álmodból arra kelni, hogy az aszfalton húzzák a lapátot a mexikoiak...

  
Délelőtt Skype volt Aszkával és az anyukájával, meg utána Anyával is. Lényegében dél lett hirtelen, és még nem csináltam semmit.... Mivel az előző három nap a tornát eléggé zárójelbe tettem, ezért jól is esett a  60 perc kemény torna. Utána fürdés és hajmosás jött. A Mary elvitte kutyát kutyakozmetikába, ahol megfürdették és kapott egy csini kendőt is.

 
Elmentek a Gregék bevásárolni, igy egyedül maradtam a gyerekekkel, ami azért érdekes, mert szerintük nem dolgozom, de akkor is egyedül vagyok velük otthon... És persze nagyon unták magukat, ezért elmentem velük sétálni a nagy hóba, vittük a kutyát is. Jah mellesleg egy bácsi azt hitte, hogy az Ana a lányom... na mondom ennyire öregnek csak nem nézek ki. Csinálnom kellett vacsit is nekik, mert a Gregék étterembe mentek. Nem vittem túlzásba, a tiz perces Mac&Cheeset csináltam, mert én is készülődtem közben, Még este skypeoltam a vadászbálból jó hangulatban hazatérő kedvesemmel, aki a hány pálinkát ittálra a szokásos 1-2, de lehet 8-9-et válaszolta. Mondjuk az őszinteségből itélve biztos voltam, hogy nem a "Figyelj Eszti, csak fröccsözni fogok " forgatókönyv valósult meg... :D Mindegy én jól szórakoztam, ahogy ő szórakoztatta magát.. :D Fél kilenc után aztán elmentem otthonról, és bár mondtam a Maryéknek mielőtt elmentek az étterembe, hogy megvárom őket, azt mondták nem kell, mert az Ana van annyi idős, hogy a gyerekek legálisan maradhatnak otthon egyedül. Igy elmentem a Nici házához, ahol főztünk vacsit meg beszélgettünk és chocolate milket ittunk. Kábé mint egy nyugdijas klubban, de hát senkinek nem volt kedve ilyen hidegbe menni sehova. Nem gyenge haz volt ez sem.... Jokat dumáltunk mindenféléről, majd fél egykor elindultam haza, és alvás.
 
Február 3. vasárnap

Reggel felkelés után beszéltem az Aszkával és ott volt a cukorfalat Zora is, aki mindent becsomagolt és beoltotta a plüsskutyát, :D Utána takaritottam kicsit főleg a fürdőszobámban, wc és egyebek. :D Átöltöztrm és háromnegyed kettő körül elindultunk először boltba, majd az Ana meccsére. Na a bolt... Szóval az ugye fix volt, hogy pizza lesz este rendelve, ezért is nem volt pénteken. Nah de amit bevásároltunk a szupermarketben az egy hadseregnek elég lett volna. Kb. 6 zacskó chips, csoki, fagyi, üditő, perec stb. Nem véletlen igazak a számok, ugyanis a statisztikák szerint az amerikaiak a super bowl alatt hiznak a legtöbbet, és ezen a napon legmagasabb a chips és pizza fogyasztás. Szóval vettünk egy kisebb mennyiség kaját.


Ana meccse jó volt nagyon, 4-2-re megverték Evanstont, aki a legjobb csapat amúgy. Ugye ő a 13 eves korosztályban játszik, ahol az ellenfélnél volt egy-két olyan magas leányzó, mint én. :D Hazafelé felvettük a pizzákat az étteremből majd még a meccs előtt elkezdődött a nagy amerikai zabálás. Kijelenthetem, hogy életem egyik legfinomabb pizzáját ettem, mégpedig a Chicago-style fajtából, ami rohadt vastag:


 
 

Soha nem iszom kólát, de most megittam vagy fél liter diet coke-ot, voltam olyan beteg tőle. :D Persze ezt követte a fagyi, majd utána megint egy kis sós. Az Alicia Keys féle himusztól nem voltam elájulva megmondom őszintén. Maga a meccs valami hihetetlen jó volt. Jött a félidő, és mondtam a Gregnek, hogy szerintem nézze meg a Beyoncet, mert tuti jó lesz. Én már rá voltam készülve, amióta kihirdették, hogy ő fog fellépni, hiszen egyértelmuen a legjobb előadó. Hát nem is csalódtam benne, olyan showt csinált, amit egy napig is el tudnék nézni. Ő valóban a szinpadra született. Greg azt mondta, hogy ez volt az eddigi legjobb halftime show, amit valaha látott. Persze ezután megint megéheztünk, és jött még egy kis chips, de én már rosszul voltam. :D A Super Bowl egyik legfontosabb része a bejátszott reklámok. Ugyanis fél perc reklámidőt 4 million dollárért értékesitettek. Sok cég tök új reklámot készit csak a superbowlra. Másnap olvastam egy cikket, hogy a nezok szerint melyek voltak a legjobbak és a legrosszabbak. Hát nagyon le lett szavazva, amit nem csodálok, az amikor a Bar Rafaeli csokolozik egy kovér gyerekkel... fuuj de gáz volt. Mondjuk a kissrác azt nyilatkozta, hogy élete legjobb pillanata volt.:D

Na nezzük akkor az én két kedvenc reklámomat:

Az elso, ami szerintem a legeslegviccessebb, a Taco Bell


A második pedig amin majdnem sirtam



A meccset végül a Baltimore nyerte, de mindkét csapat óriásit játszott szerintem. Mikor vége let megfürödtem, és befeküdtem, de persze a sok kajától nem birtam aludni. Nem baj, mert épp kezdődött a Proposal, azaz Nász ajánlat, amit még Veszprémben láttam egyszer moziban, és szerintem tök vices. Végignéztem és utána jött cask az alvás.


 

2013. február 3., vasárnap

Január utolsó hete

Január 28. hétfő

Tisztára meghülyült az időjárás, kivataszodott. Egy hosszúújassba sétáltam ki a gyerekekkel. Mármint volt rajtam nadrág is. :D Mivel nagyon tetszett a tegnapi haj az Anának, ezért ugyanúgy befontam neki reggel. Utána skypoltam egy kicsit, majd elindultam a boltba, mert kaptam extra pénzt, hogy vásároljak kaját. Itt amúgy még egy szupermarketben is kinyalják az ember fenekét. Mikor állsz sorban a pénztárnál, van egy alkalmazott a sor végén, aki bepakolja neked a cuccot szatyrokba, és még azt is megkérdezik, hogy kell-e segíteni kivinni a kocsihoz. Ezek az alkalmazottak amúgy sok esetben fogyatékos emberek, viszont nagyon kedvesek. Mellesleg nem az első hely, ahol látom, hogy bármilyen fogyatékkal élő embereket alkalmaznak, és ez nekem nagyon tetszik, hiszen ugyanúgy dolgozhatnak, mint mások. szintén pizzát ettem ebédre, a hétvégi maradékot a Chicago style pizzából, hát az a két szelet elég is volt.  Kimentem a Williamért, majd utána beszéltem viberen a Lindával. Csináltam Anának egy pb&j szenyót, és elmentünk érte a sulihoz, ahonnan rögtön mentünk tovább edzésre. Edzés alatt végig dobálnom kellett a Williammel az amerikai focilabdát, és azt játszottuk ki tudja messzebbről beledobni a kukába. :D Este megcsináltam nekik a Mac&Cheese-t, de közben megjött a Mary és azt mondta, off duty vagyok. Utána tornáztam egy jót de úgy, hogy alig bírtam felkelni utána a földről. :D Anitával beszéltünk lefekvés előtt, majd a kresz könyvemmel a kezemben el is aludtam.

Január 29. kedd

Még melegebb volt, mint tegnap, és mivel tegnap is nagyon bantam, hogy nem mentem futni, ezért tudtam, hogy ma el kell mennem. Reggel Anának csináltam balerinas hajat :D, a Williamnek pedig megint koszos ruhákat szedtem ki az ágy alól, aminek a Mary annyira nem örült, és mondta, hogy megint elbeszélgetés lesz. Megjött a Loura is, aki nem volt már másfél hete, és kitakarította az egész házat. Én közben már nem bírtam magammal, és elmentwm futni. Egy kicsit túlvállaltam magma, mert gondoltam elmegyek nem Lake Bluffig, hanem az eggyel utána lévő vasútállomásig. Nem is a távval volt önmagában baj, hanem hogy annyira magas volt a páratartalom, hogy alig kaptam levegőt. Én hp, meg elindultam hosszú ujjasba futni, pedig kb. polo meg rövidnadrág kellett volna. Szóval a táv egyharmadától kétharmadáig egy kicsit szenvedős volt, mert izzadtam és minden bajom volt, de visszafelé segített a szembeszél, így jól is esett a vége. Összesen másfél óra volt, a táv pedig 8,4 mérföld. Ez igazából olyan nagyjából, mint amikor otthon elfutok a vadkerti körforgalomig meg vissza. Utána még skypeoltam Aszkával és Anyuval, majd elmentem fürdeni és hajat mosni. Későn beszéltem az Anitával telefonon, közben csináltam a hajam, és annyira röhögtem, hogy nem bírtam normálisan befonni a hajam. Mert elmesélte, hogy mekkora kutyaszart szedett összen én meg erre mondtam neki, hogy őt üldözik a kakik. :D :D A táborban is, a gyerekek is meg most a kutya is....

 
 
Vacsorára csináltam sült krumplit meg csirkemellet, és mivel a Greg hamarabb hazaért, ezért ő is kóstolt velőle. Azt mondta, ez a legfinomabb sült krumpli, amit eddig evett. :D Persze a ganédombot megint én takarítottam el, de azért direct meghagytam egy-két lábost meg sepernyőt, és szólt a gyerekeknek, hogy segítsenek. Na azért....
 
 
Január 30. szerda

A délelőtt a vásárlás jegyében telt, miondezt azzal a tudattal, hogy másnap megyek vizsgázni kreszből meg vezetésből, de most mit tanuljak rá már 100 évet? Vettem pár dolgot H&M-be meg a 5$ below store-ba. Kár, hogy ebben a plázában nincs Forever 21, mert ott vannak jó akciók. Kibővítettem a sapkáimat, mert abból sosem elég ugye. :D

 
Miután hazaértem skypeoltam Aszkával, utána meg már mentem is a gyerekekért. A Mary sütött csirkét magának meg a Gregnek, de mivel sok volt, ezért adott 2 szeletet és ahhoz csináltam rizst a gyerekeknek. Este nem a szokásos szerdai Starbucksozás volt, hanem felvettem Highlan Parkban a Madleent, és elmentünk enni frozen yoghurtot a Menchie's-be, ami lényegében olyan, mint a fagyi. De ez az egész hely, ááh! Szóval bemész, és először ilyen pici pohárba végigkóstolhatsz mindent, hogy eldöntsd melyiket választod. Majd fogod a nagy poharat, és olyat raksz magadnak mit akarsz. Majd odamész ahhoz a pulthoz, ahol százféle cuccot pakolhatsz a tetejére, végül pedig ráteszik egy mérlegre és az alapján fizetsz.
 


 
 
 
 Tök jól eldumáltunk a Madleennel, nagyon sajnálom, hogy hazamegy, mert tök szimpatikus lány. De mivel felvették a suliba, ezért 6 hónap után visszamegy Németországba tanulni. Visszatérve a fagyira hát nem hazudtoltam meg önmagam, mivel peanut buttereset ettem pörkölt mogyoróval a tetején, utána meg mivel nem volt elég, ezért ettem még epreset eperdarabokkal. Tízkor viszont bezárt a hely, ezért hazavittem őt, majd én is hazajöttem. Jó lassan tudtam csak jönni, mert havas-jeges volt az út. Még mindig kérdezik páran, hogy milyen autót vezetek, úgyhogy itt egy kép egy Ford Expeditionről. Igen....elég nagy :-), de most már imádom vezetni, és nagyon élvezem, nem pedig stressz, mint az első héten. :D

Janár 31. csütörtök

A mai szolgálati közlemény, hogy Lindzsájnak szülinapja van, és ha esetleg elfelejtettem volba, amit nem tettem, egy narancssárga naptár emlékeztetett. Stílusosan egy amerikai útjelző táblával boldog szülinapot mégegyszer :D


A mai nap egyeseknek torkoskodással nekem meg jogsiszerzéssel telt. Elmentem Libertywillbe, mert bár messzebb van, mégis job mint a deerfieldi driving office, mert ott néha szívatják az au paiereket a papírokkal. Na hát itt is két köröm volt. Mert mikor mutattam a papírjaimat: passport, social card, stb akkor mondták, hogy nekik még egy dokumentumra szükségük van, amin rajta van az amerikai címem. És mivel nem volt más ilyen nálam, ezért mehettem haza és vissza, ami 50 perc autózást jelentett, közben pedig még tankolnom is kellett. Szóval újra sorban álltam, majd jot a teszt számítógépen,a hol egyet rontottam, utána pedig a vezetés, ott mondjuk a tolatás vices volt. Próbáltam nagyon smart fejet vágni, mint akit tudja mit csinál, de igazából azt se tudtam hol van a padka. :D Mikro visszaértünk, akkor még beparkoltam, és akkor mondta a pasi, hogy ez így akkor megvan. Bementem, lefényképeztek, és 5 perc múlva már kész is volt. Öröm és bódottá!!

 
Délután még egy kis alvás is belefért, ezért szeretem a csütörtököt. :D Elmentem a gyerekekért 5-kor és fél 6-kor, aztán bementünk még virslit venni a boltba. A Greg megint hamar otthon volt, így ő is evett velünk hot-dogot. Később felmentem a William szobájába, ahol ezzel a táncolós x-box játékkal játszottak (most Aszka fogja a fejét, mert azt se tudom mi a neve). Na szóval megvan nekik a leújabb CD, és mindig a Justin Bieber Beauty and Beat-re nyomatják. Én meg megkérdeztem, hogy kipróbálhatok-e valamilyen számot. Anával akkor kitaláltuk, hogy a Moves like Jaggerre táncolunk, a William viszint besértődött, mert hogy ez az ő szobája és itt az less amit ő akar, a kislány meg mondta neki, hogy nem lehetsz ilyen önző, és a kissrác elkezdett hisztizni, meg dobálta a CD-t, aztán mondta, hogy húzzunk ki a szobájából. :D A legjobb, hogy taknya-nyála egyben és elkezdi: I wish I never had a sister... Hát mondom az vicces, mert amúgy meg ki se látszik a nővére fenekéből, és tökre szereti. :D Úgyhogyő fenntmaradt a szobájában puffogni, mi meg társasjátékoztunk a nappaliban Anával. Lefekvés előtt még skypeoltam Anitával, majd megint olyan 11 után alvás.
 
Február 1.
 
Még csak most volt szilveszter, és már február van...csak nekem ilyen gyors?? Reggel beszéltem Aszkával egy kicsit, utána meg elmentem mind a két sulit megnézni, ahol esetleg tanulhatok majd. Először elmentem a Trinity Universityre, ott felveték az adataim és továbítotték az international coordinatornak, aki majd megnézi miket tanulhatok. A suli gyönyörű és nagy, de vallásos suli, és valamiért kevésbé tetszett mind a második hely ahol voltam, a CLC, azaz College of Lake county. Ennek Southlake-ben van egy kis kampusza, persze ez a suli is nagyon szép, de kisebb és pont ettől barátságosabb nekem. Ott is kitöltöttem a jelentkezési lapot és hétfő reggel kilencre kaptam időpontot egy kordinátorhoz, aki majd segít, hogy milyen órákat tudnék felvenni. Remélem fogok majd találkozni amerikaiakkal, ha majd suliba járok. Utána a Wallmartba vettem egy csizmát, mert a sportcipőben lefagyott már a lábam. :D Délután a William edzése alatt végig fociztam az Anával. Most már nincs olyan, hogy leülök és olvasok, hanem végig kell velük játszanom egymás edzése alatt. :-) Este nem volt pizza, mert majd vasárnap less a Super Bowl-ra rendelve. Ezért a Mary hozott valami étteremből chilis babot, meg ahhoz sütött tortillát és ez volt a vacsi. Bár írt a Karyn,  hogy menjünk el valahova, de egyrészt az a lány tök fura, másrészt meg olyan fáradt voltam, és semi kedvem nem volt felöltözni és kimenni abba a hidegbe. Úgyhogy tollasbál volt ismét...