Reggelire oatmealt csináltam az Anának meg magamnak is. Miután kivittem a buszmegállóba, eléggé kellett sietnem, mert 9-re kaptam időpontot a CLC-be (a fősuliba). De még tankolnom is kellett előtte mert már csak 24 mérföld maradt a kocsiban. Mondtam a Gregnek, és mondta, hogy akkor 80 dollárért tankoljak bele. Elmentem a kútra, de mivel tényleg siettem, ezért arra az oldalra álltam, ahol kijönnek segiteni. Nagyon megörült nekem a benzinkutas csávó, olyannyira, hogy addig beszélt, mig azt nem láttam a kijelzőn, hogy már 100 dollárnál járunk. Mondom neki.....héééé. Ő meg jaj elnézést igy meg ugy, na mondom király. Lényegében telenyomatta a kocsit, mikor elindultam 320 mérföld volt benne. :D Legalább nem kell mennem egy ideig. :D Nagyon lassan tudtam csak haladni, mert rengeteg ho esett éjjel, és még nem voltak letakaritva az utak, viszont nagy volt a forgalom. Késtem is 15 percet de nem volt gond, mert 9-től 10-ig volt az időpont. Megbeszéltünk mindent, hogy mit kell csinálnom, ha majd megjön a student ID-m. De az első és legfontosabb, hogy egy csomó tárgynak előfeltétele, hogy elég jól tudj angolul, ezért azt mondta a nő, amikor úgy érzem csináljam meg a tesztet, Hát mondtam akkor most azonnal. Felmentem az emeletre, és másfél óráig csináltam az eddigi legnehezebb angol tesztemet. Tényleg nehéz volt, de bőven meglett a pontom. Hazafelé úton a rádióban elfogott egy retro erzés, mikor is a Backstreet Boys Quit playing games with my heart cimű slágert nyomatták. Emlékeztem, hogy ennek valami atom nyálas klipje volt, és mikor hazaértem megnéztem, ás szétröhögtem magam. Csajok nézzétek meg! A kigombolt ing és azok a grimaszok, amiket vágnak...hatalmas! :D Aszkával később beszéltem viberen, mert sajnosm meghalt a videokartyája. :-( Williamért kimentem, aki meg beteg lett. Nem is csodálkozom, ahogy felöltöznek...Elmentünk az Anáért a suliba, utána rögtön edzésre, ahol a Williammel végig dobáltuk a focilabdát. Hazafelé mondták, hogy ők héttől nézik tv-t. Maradékot vacsoráztunk, sült krumplit, pizzát meg csináltam egy kis kukoricás rizst. Na és kiderült, hogy az a nagyon fontos show a Bachelor volt, amit néztek. Hát OMG! Volt szerencsém elkapni egy tiz percet, ami alatt a csávó három csajjal enyelgett. Ja mer, hogy 20 csajszi szerecsétlenkedik ott egy fickóért. Atyaég mondtam is a gyerekeknek, hogy ilyen agybutitást szerintem ne nézzenek. Este még beszéltünk Anitával. Tegnapi naphoz még annyi, hogy olyan vicceket szokott mesélni a William, mint amik otthon az "Olyan ronda vagy, hogy...." csak itt úgy van, hogy "Your mom is so fat..." Na és ebből mondott vagy huszat, de nekem a kedvencem "Your mom is so fat she doesn't need a wi fi cuz she's already worldwide. :D :D Ezen fél napig röhögtem. :D
Február 5. kedd
Reggel is még esett sok hó, jöttek is havat kotorni a munkások. Délelőtt, mivel már kábé rosszul voltam magamtól a sok zabálást illetően, ezért mindenképp el akartam menni futni. Dél körül ki is sütött a nap, ezért elindultam. Na és mondom milyen szégyen már, hogy nem voltam még a tóparton, pedig itt lakom Mellette, ezért mondom elfutok oda. Igy is volt, fél óra alatt ott voltam, mer egy kis kitérővel mentem. Aztán a tóparton már eléggé fújt a szél, de a látvány az nem semmi, olyan mint a tenger. Hát alig varom, hogy nyár legyen.
Nah de komolyan, olyan szél meg hó jött semmi perc alatt, hogy majdnem telefonáltam a Marynek, hogy én igy nem tudok hazafutni, de végül elindultam. Hát azt hittem kettéfagyok. A takony ráfagyott az arcomra, már elnézést. Végig az arcomba a hó és szél, igy a 30 perc hazafelé egy örökkévalóságnak tunt. Utána ruha le, forró zuhany kb. 15 percig, a combom olyan vörös volt, mint a paprika, hiszen térdgatyába voltam, és jégcsapok voltak a lábaim... Utána viber Aszkával, meg egy roved Skype Renivel, akinek gratu az uj munkahelyhez!! Délután, miután hazajöttek a gyerekek, persze ki akartak menni, hiszen olyan mennyiségű hó esett, hogy még én is mint a kisgyerekek, kint akartam lenni. Csúszkáltunk a kis dombon az udvarban, meg angyalkákat csináltunk a teniszpályán, mert azt is egyméteres hó takarta.
A gyerekek még megvárták, hogy hazajöjjön az apjuk, mert elbújtak a bokorban, és megdobálták hógolyóval, de én akkor már bent voltam a házban. Mary csinált atom levest marhahússal meg gombával, meg bagett volt megsütve amin paradicsomszósz meg sajt meg oregano volt. Nyamm!! Olyan fincsi volt. Este meg verge beszéltem a Katival viberen, és megállapitottuk, hogy már nagzon bulihiányunk van, ezért megbeszéltük, hogy szombaton mindenképp bemegyünk Chicagoba. El is kezdtem szervezkedni, csináltam eventet facebookon. A program úgy szólt, hogy délután kori a Millenium Parkban este meg buli, de ott is alszunk valami hostelbe. A Katinal amúgy igencsak fiatalok a host szülők, 32 az anyuka és 34 az apuka, ezért az apuka már mondta is, hogy hova menjünk bulizni, meg minden. :D Eredeti terv szerint a Kati, Pauline, Laura meg én mentünk volna, de a Laura csak 19, szóval nem jöhet velünk.
Február 6. szerda
Reggel nagyon nyűgös voltam, olyan szenvedést levágtam mikor fel kellett kelni, amit néhanapján az Aszka látott :D Persze egész nap sütött nap, úgyhogy mondtam is, jó nagy hülye vagyok, hogy tegnap mentem futni. :D Délelőtt elmentem a Goodwill-be, ami lényegében egy turkáló, és tele volt mexikóiakkal. 25 percre volt autóval, és azzal céllal mentem, hogy hátha találok valami olcsó dzsekit, de nem találtam. De amúgy iszonyat jó, tök márkás cuccok nevetséges áron. Egy felsőt vettem 1 dollárért. De próbáltam Ralph Lauren gatyát is, meg mindent, csak mondom, ennyi cuccot úgysem tudok hazavinni, ezért nem vettem meg őket. Anita amúgy nagy király a Goodwillben. Tök jó ruhákat vesz ott. Jah meg kinéztem egy tó táskát, de áá mondom, még nem tudom, mire 5 perc múlva visszamentem, már hűlt helye volt pffffff... Mikro hazaértem, megettem a maradék levestm ami még mindig nagyon jó volt. Aszkával továbbra is csak hallottuk egymást, de az is több, mint a semmi. Vacsorára csináltam a gyerekeknek krumplipürét, husit meg sajtot. Ana is beteg lett, nemcsak a William, úgyhogy elég nyűgi volt ő is. Gregék nagyon elegáns ruhában elmentek étterembe. Én 8 körül átmentem Deerfield-be a szokások szerda esti Starbucks találkozóra, de csak a Lisa meg a Sabrina voltak, igy hárman beszélgettünk. Későb jött két srác, akik a múltkor is ott voltak, és számomra most derült ki, hogy ők is németek és au pairek. !!! Merthogy van olyan agency, ahová fiúk is jelentkezhetnek. És az egyik ráadásul egész picikre vigyáz. :D Megbeszéltük a március első hétvégéjén esedékes kirándulást, és mivel Nashwille-ben nincs túl sok különleges, ezért úgy nez ki, csak Memphis-be megyünk.
Február 7. csütörtök
Előszös is visszairt a csaj Cincinnati-ből, és elfogadta a kérésemet, ez azt jelenti, hogy mehetek hozzá egy hétvégére. Tök jóóó!!! Délelőtt elvittem a Mary lányának a kocsiját a carwash-ba. Egyrészt most derült ki nekem, hogy akkor kié is ez az ötödik autó a háztartásban, másrészt elég atom kis dzsip. Persze a nagy hodály ford után olyan, mintha a füldön ültem volna. Meg jobban is csúszik a havas úton. Mikor odavittem, azt mondták, hogyha teljes belső-külső takaritás kell, akkor ott kell hagyni 4 órát a kocsit. Ezért szóltam Marynek, aki eljött értem és hazahozott. Mert az egész azért van, mert pénteken jün haza a lánya hétvégére, és hogy szép legyen a kocsija. (17 éves...) Utána még tanultam olaszt egész délután. Olyan mennyiségű hó esett le, hogy a gyerkeknek minden délutáni programjuk törölve let és telefonált a Mary, hogy jönnek haza busszal rendesen 3-kor meg 4-kor. Hát mindkét busz vagy fél órát késett. Ennyi havat még nem láttam ilyen rövid időn belül leesni. Az autómosóba se tudtam visszamenni, hanem ott kellet hagyni északára a kocsit. A mai naphoz az is hozzátartozik, hogy Aszkával volt egy kisebb vitánk, vagyis nem is vitánk, csak ilyen nagyon rossz hangulatban váltunk el. Nekem amúgy is ez egy elég szar nap volt, és nyomorék hangulatom. Mary főzőtt megint atom vacsit. Csirkehús sárgabarackos mártásban, barnarizs és párolt spárga. 9-kor még nekiálltam tornázni, majd Anitával beszéltem. Ő neki is volt mit megbeszélni a Tomival. Úgy néz ki ez egy ilyen nap volt.
Február 8. péntek
A reggeli indulás necces volt. Ugyans úgy befagyott az ajtó a kocsin, hogy nem tudtuk kinyitni. A Williamet a buszmegbe, az Anát pedig suliba kellett volna vinnem, és kiakadtak, hogy el fogunk késni, én pedig elég egyértelműen megmondtam nekik, hogy szarok rá, én nem fogok úgy vezetni, hogy nem látok semmit, mert minden le volt fagyva. Mondtam, ha a William lekési a buszt, akkor elviszem a suliba, de akkor meg az Ana kiakadt, hogy ő meg el fog késni, mert 7:45-re kell a suliban lennie. Na vegre elindultunk 7:32-kos és pont elcsiptük a William buszát. Rendes volt a sofőr, mert látta, hogy jövünk az autóval, ezért megállt és várt, és feltartotta a forgalmat. :D A William nem tudta kinyitni hátul az ajtót ezért tisztára kiakadt, igy én kiugrottam az első ajtóból, de nem tettem P-be a kocsit, igy gurultunk. Gyors vissza, P-be raktam a William meg kimászott elől. :D Tisztára kiakadtak a gyerekek, én meg mondtam, hogy mindeki nyugodjon le, nem a világvége történt, :D Azért mentem Anával a suliba, mert dijat kap, és vele mentem, hogy majd videózzak. De a suliban kiderült, hogy elmarad a dijátadó. Mellesleg még sosem voltam amerikai suliban, ez ugye middle school mert az Ana hetedikes, és olyan mint a filmkben. Mindenkinek van szekrénye, és a folyosók is mint amiket a tv-ben látunk, Persze minden 13 eves kiscsaj kezében az iphone, minden srácon nike cipő, és minden kiscsajon Ugg csizma. Más világ az biztos. Elég szép mennyiségű hó boritott mindent, amihez jó hideg is társult, viszont a látvány magáért beszél.
Szóval hazajöttem, de rügtün utána elmentünk a Maryvel az autómosóba, ahonnan elhoztam a lány kocsiját. Khhmm..szóval 160 (!) dollárt fizettünk, és úgy nézett ki a kocsi, mintha vadiúj lenne. De azért remélem mindenki érzi, hogy itt akkor mennyi pénz van... Megjött verge a student ID-m a fősuliról, de ha itt akarok tanulni valamit, akkor úgy néz ki várnom kell lehet szeptemberig, mert mérciusban szinte semi nem indul. A spanyol haladó csoport tök jó lett volna, de az meg hétfőn este sajnos nem jó az edzés miatt. :-( Miután hazaértem vegre beszéltem Aszkával, és szerencsére meg tudtunk beszélni mindent, ezért nekem is jobb lett a kedvem. De nagyon nehéz igy ilyen messze egymástól, az biztos. :-( Utána átmentem Higlnad Parkba a Madleenhez, ott volt a Julie is, és megnéztük a Sisterhood of the travelling pants-et, amit én 14 évesen olvastam könyvben, ezért tiszta retro érzés fogott el. :D Este mentünk a William edzésére, ami alatt Anával végig rugdostam a labdát. Közben megjött a Mary lánya is, igy pizza nap helyett ő főzött, ami az én gyerekeimnek annyira nem tetszett. Nekem viszont nagyon izlett. Marhahús volt valami barna édes trutyiban megsütve meg saláta, puliszka (azt nem ettem, mert szerintem borzasztó ize van) de volt megsütve kenyér vajjal. Én nagyon jót ettem, persze megint jó későn. Utána még beszélgettem Greggel, és hát ő is megerősitette amár egyre erősödő gyanumat, hogy miért néz ki ugy a fejem, hogy emberek közé se volt kedvem menni. Szóval két hete kezdődött, és pont két hete kezdtem szedni biotint a hajamra, ami igazából nagy dózisú B7 vitamin, mert télen mindig hullik a hajam. Egyrészt olyan éhes lettem tőle állandóan, mint a Revalidtól, másrészt komolyan mondom soha életemben igy még nem nézett ki az arcom. Igazából úgy szerdán volt a legborzalmasabb, majdnem sirtam is, olyan szinten voltam tele pattanásokkal. Ma már 1 fokkal job volt, de hát a Greg is mondta, hogy hagyjam abba, mert az izmoknak se tesz jót, mert leépiti. Úgyhogy nem is kérdés, hogy többet nem szedem. A szervezés egyébként lezárult a hétvégét illetően, lefoglaltam a szobánkat, és éjfélkor csatlakozik hozzánk majd a negyedik csajszi, mert o 10-ig dolgozik szombaton. Én nekem pedig az alapozó lesz a legjobb barátom úgy érzem.
Február 5. kedd
Reggel is még esett sok hó, jöttek is havat kotorni a munkások. Délelőtt, mivel már kábé rosszul voltam magamtól a sok zabálást illetően, ezért mindenképp el akartam menni futni. Dél körül ki is sütött a nap, ezért elindultam. Na és mondom milyen szégyen már, hogy nem voltam még a tóparton, pedig itt lakom Mellette, ezért mondom elfutok oda. Igy is volt, fél óra alatt ott voltam, mer egy kis kitérővel mentem. Aztán a tóparton már eléggé fújt a szél, de a látvány az nem semmi, olyan mint a tenger. Hát alig varom, hogy nyár legyen.
 |
| Michigan-tó |
 |
| Aszkának |
 |
| William betemetve :D |
 |
| Angyalka |
A gyerekek még megvárták, hogy hazajöjjön az apjuk, mert elbújtak a bokorban, és megdobálták hógolyóval, de én akkor már bent voltam a házban. Mary csinált atom levest marhahússal meg gombával, meg bagett volt megsütve amin paradicsomszósz meg sajt meg oregano volt. Nyamm!! Olyan fincsi volt. Este meg verge beszéltem a Katival viberen, és megállapitottuk, hogy már nagzon bulihiányunk van, ezért megbeszéltük, hogy szombaton mindenképp bemegyünk Chicagoba. El is kezdtem szervezkedni, csináltam eventet facebookon. A program úgy szólt, hogy délután kori a Millenium Parkban este meg buli, de ott is alszunk valami hostelbe. A Katinal amúgy igencsak fiatalok a host szülők, 32 az anyuka és 34 az apuka, ezért az apuka már mondta is, hogy hova menjünk bulizni, meg minden. :D Eredeti terv szerint a Kati, Pauline, Laura meg én mentünk volna, de a Laura csak 19, szóval nem jöhet velünk.
Február 6. szerda
Reggel nagyon nyűgös voltam, olyan szenvedést levágtam mikor fel kellett kelni, amit néhanapján az Aszka látott :D Persze egész nap sütött nap, úgyhogy mondtam is, jó nagy hülye vagyok, hogy tegnap mentem futni. :D Délelőtt elmentem a Goodwill-be, ami lényegében egy turkáló, és tele volt mexikóiakkal. 25 percre volt autóval, és azzal céllal mentem, hogy hátha találok valami olcsó dzsekit, de nem találtam. De amúgy iszonyat jó, tök márkás cuccok nevetséges áron. Egy felsőt vettem 1 dollárért. De próbáltam Ralph Lauren gatyát is, meg mindent, csak mondom, ennyi cuccot úgysem tudok hazavinni, ezért nem vettem meg őket. Anita amúgy nagy király a Goodwillben. Tök jó ruhákat vesz ott. Jah meg kinéztem egy tó táskát, de áá mondom, még nem tudom, mire 5 perc múlva visszamentem, már hűlt helye volt pffffff... Mikro hazaértem, megettem a maradék levestm ami még mindig nagyon jó volt. Aszkával továbbra is csak hallottuk egymást, de az is több, mint a semmi. Vacsorára csináltam a gyerekeknek krumplipürét, husit meg sajtot. Ana is beteg lett, nemcsak a William, úgyhogy elég nyűgi volt ő is. Gregék nagyon elegáns ruhában elmentek étterembe. Én 8 körül átmentem Deerfield-be a szokások szerda esti Starbucks találkozóra, de csak a Lisa meg a Sabrina voltak, igy hárman beszélgettünk. Későb jött két srác, akik a múltkor is ott voltak, és számomra most derült ki, hogy ők is németek és au pairek. !!! Merthogy van olyan agency, ahová fiúk is jelentkezhetnek. És az egyik ráadásul egész picikre vigyáz. :D Megbeszéltük a március első hétvégéjén esedékes kirándulást, és mivel Nashwille-ben nincs túl sok különleges, ezért úgy nez ki, csak Memphis-be megyünk.
Február 7. csütörtök
Előszös is visszairt a csaj Cincinnati-ből, és elfogadta a kérésemet, ez azt jelenti, hogy mehetek hozzá egy hétvégére. Tök jóóó!!! Délelőtt elvittem a Mary lányának a kocsiját a carwash-ba. Egyrészt most derült ki nekem, hogy akkor kié is ez az ötödik autó a háztartásban, másrészt elég atom kis dzsip. Persze a nagy hodály ford után olyan, mintha a füldön ültem volna. Meg jobban is csúszik a havas úton. Mikor odavittem, azt mondták, hogyha teljes belső-külső takaritás kell, akkor ott kell hagyni 4 órát a kocsit. Ezért szóltam Marynek, aki eljött értem és hazahozott. Mert az egész azért van, mert pénteken jün haza a lánya hétvégére, és hogy szép legyen a kocsija. (17 éves...) Utána még tanultam olaszt egész délután. Olyan mennyiségű hó esett le, hogy a gyerkeknek minden délutáni programjuk törölve let és telefonált a Mary, hogy jönnek haza busszal rendesen 3-kor meg 4-kor. Hát mindkét busz vagy fél órát késett. Ennyi havat még nem láttam ilyen rövid időn belül leesni. Az autómosóba se tudtam visszamenni, hanem ott kellet hagyni északára a kocsit. A mai naphoz az is hozzátartozik, hogy Aszkával volt egy kisebb vitánk, vagyis nem is vitánk, csak ilyen nagyon rossz hangulatban váltunk el. Nekem amúgy is ez egy elég szar nap volt, és nyomorék hangulatom. Mary főzőtt megint atom vacsit. Csirkehús sárgabarackos mártásban, barnarizs és párolt spárga. 9-kor még nekiálltam tornázni, majd Anitával beszéltem. Ő neki is volt mit megbeszélni a Tomival. Úgy néz ki ez egy ilyen nap volt.
Február 8. péntek
A reggeli indulás necces volt. Ugyans úgy befagyott az ajtó a kocsin, hogy nem tudtuk kinyitni. A Williamet a buszmegbe, az Anát pedig suliba kellett volna vinnem, és kiakadtak, hogy el fogunk késni, én pedig elég egyértelműen megmondtam nekik, hogy szarok rá, én nem fogok úgy vezetni, hogy nem látok semmit, mert minden le volt fagyva. Mondtam, ha a William lekési a buszt, akkor elviszem a suliba, de akkor meg az Ana kiakadt, hogy ő meg el fog késni, mert 7:45-re kell a suliban lennie. Na vegre elindultunk 7:32-kos és pont elcsiptük a William buszát. Rendes volt a sofőr, mert látta, hogy jövünk az autóval, ezért megállt és várt, és feltartotta a forgalmat. :D A William nem tudta kinyitni hátul az ajtót ezért tisztára kiakadt, igy én kiugrottam az első ajtóból, de nem tettem P-be a kocsit, igy gurultunk. Gyors vissza, P-be raktam a William meg kimászott elől. :D Tisztára kiakadtak a gyerekek, én meg mondtam, hogy mindeki nyugodjon le, nem a világvége történt, :D Azért mentem Anával a suliba, mert dijat kap, és vele mentem, hogy majd videózzak. De a suliban kiderült, hogy elmarad a dijátadó. Mellesleg még sosem voltam amerikai suliban, ez ugye middle school mert az Ana hetedikes, és olyan mint a filmkben. Mindenkinek van szekrénye, és a folyosók is mint amiket a tv-ben látunk, Persze minden 13 eves kiscsaj kezében az iphone, minden srácon nike cipő, és minden kiscsajon Ugg csizma. Más világ az biztos. Elég szép mennyiségű hó boritott mindent, amihez jó hideg is társult, viszont a látvány magáért beszél.
Szóval hazajöttem, de rügtün utána elmentünk a Maryvel az autómosóba, ahonnan elhoztam a lány kocsiját. Khhmm..szóval 160 (!) dollárt fizettünk, és úgy nézett ki a kocsi, mintha vadiúj lenne. De azért remélem mindenki érzi, hogy itt akkor mennyi pénz van... Megjött verge a student ID-m a fősuliról, de ha itt akarok tanulni valamit, akkor úgy néz ki várnom kell lehet szeptemberig, mert mérciusban szinte semi nem indul. A spanyol haladó csoport tök jó lett volna, de az meg hétfőn este sajnos nem jó az edzés miatt. :-( Miután hazaértem vegre beszéltem Aszkával, és szerencsére meg tudtunk beszélni mindent, ezért nekem is jobb lett a kedvem. De nagyon nehéz igy ilyen messze egymástól, az biztos. :-( Utána átmentem Higlnad Parkba a Madleenhez, ott volt a Julie is, és megnéztük a Sisterhood of the travelling pants-et, amit én 14 évesen olvastam könyvben, ezért tiszta retro érzés fogott el. :D Este mentünk a William edzésére, ami alatt Anával végig rugdostam a labdát. Közben megjött a Mary lánya is, igy pizza nap helyett ő főzött, ami az én gyerekeimnek annyira nem tetszett. Nekem viszont nagyon izlett. Marhahús volt valami barna édes trutyiban megsütve meg saláta, puliszka (azt nem ettem, mert szerintem borzasztó ize van) de volt megsütve kenyér vajjal. Én nagyon jót ettem, persze megint jó későn. Utána még beszélgettem Greggel, és hát ő is megerősitette amár egyre erősödő gyanumat, hogy miért néz ki ugy a fejem, hogy emberek közé se volt kedvem menni. Szóval két hete kezdődött, és pont két hete kezdtem szedni biotint a hajamra, ami igazából nagy dózisú B7 vitamin, mert télen mindig hullik a hajam. Egyrészt olyan éhes lettem tőle állandóan, mint a Revalidtól, másrészt komolyan mondom soha életemben igy még nem nézett ki az arcom. Igazából úgy szerdán volt a legborzalmasabb, majdnem sirtam is, olyan szinten voltam tele pattanásokkal. Ma már 1 fokkal job volt, de hát a Greg is mondta, hogy hagyjam abba, mert az izmoknak se tesz jót, mert leépiti. Úgyhogy nem is kérdés, hogy többet nem szedem. A szervezés egyébként lezárult a hétvégét illetően, lefoglaltam a szobánkat, és éjfélkor csatlakozik hozzánk majd a negyedik csajszi, mert o 10-ig dolgozik szombaton. Én nekem pedig az alapozó lesz a legjobb barátom úgy érzem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése