2013. július 17., szerda

BEST OF MY CHICAGO DAYS -III. rész

Június 30. vasárnap

11-kor keltünk fel kissé megviselten. A Yoninak dolgoznia kellett kicsit, igy ek is húztuk a csikot, meg aműgy is terveztünk lemenni a strandra. Hát sajnos nem jött össze. Mármint szép volt a strand meg minden, cask annyira nagyon fűjt a szél, hogy élvezhetetlen volt, mert az arocdba fűjta az összes homokot. Feküdtünk ott egy fél órát, de még a bugyinkból is homok jött ki, úgyhogy elsétáltunk oda, ahonnan egy kis öbölszerűség van és a másik felén már az Oak Street Beach van. Ott volt egy füves rész meg a kiltátás is nagyon szép volt, ezért oda letelepedtünk pihenni, megvártuk a Dennist, aki csatlakozott. Elsétáltunk az Oak Street beachre. Persze nem birtam magammal és fürdeni akartam még utoljára Chicagoban. Az erős szélnek köszönhetően akkora hullámok kerekedtek, hogy cask egy 50 meter széles részen lehetett fürdeni, ott meg cask ezek a cigányok voltak.
 
 
 
 Hiába mentem be cask bokáig meg térdig átzavartak oda, ahol a lifeguardok vannak és a sötétbőrűek fürödtek.
 
 
Hát jól néztem ki mellettük... :D Na de azért belementünk a Dennissel. Átöltöztünk, majd elsétáltunk a John Hancook centerbe, hogy Ani tudjon venni fürdőruhát, de már este 6-kor zártak az üzletek, hiszen vasárnap volt. Visszamentünk a Dennis kocsijához, ő meg elvitt vissza Yonihoz, aki végzett a munkájával. Az esti program a pizzázás volt, hiszen nagyon meg akartam mutatni Aninak a Chicago deep dish style pizzát. A Yonia ajánlott egy helyet, ami 15 percre volt gyalog. Hát az annyira népszerű, hogy 40 percet kellett várnunk, hogy asztalunk legyen. Csatlakozott a Yoni egyik haverja, de ő nem sokat maradt. Már olyan éhesek voltunk, mint a kutya, nagyon örültünk mikor verge kihozták a pizzát. Hát Aninak nem izlett annyira, ment nagyon crispy volt az alja. Pedig tudom, hogy amit Lake Forestben ettem a Ferentinóból, na azt a deep disht imádta volna, én még most is visszasirom. Nincs mese, pizza az örök kedvenc kajám. Én nagyon jót ettem. Visszaértünk a Yonihoz, átöltöztünk Anival, hogy na mi majd lemegyünk cask lazulni egy bárba. Hát lementünk a Clark streetre és kb. 5 perc műlva rájöttünk, hogy nincs is kedvünk meg fáradtak vagyunk, igy visszamentünk és a Yonival vicces videókat néztünk meg beszélgettünk, majd viszonylag korán, éjfél körül lefeködtünk aludni.


Julius 1. hétfő
 
Yoni ma ment munkába, de én úgy aludtam, hogy észre sem vettem mikor elment. Mikor felkeltem sehol senki, de egy negyed óra múlva Ani már megkávézva meg megskypeolva :D jött fel a Starbucksból. Mára iktattuk be a múzeumozást, ami szombaton nem jött össze. Űjra metro meg seta és kb. 5 órát voltunk a múzeumba, ami nagyon szép volt. A Field museum ha valaki nem tudja cask mondom, hogy természettudományos museum. Mikor végeztünk elmentünk a State Streetre vásárolni, és Ani vet is magának egy nagyon klassz fürdőruhát. Ezután elmentünka a Millenium Parkhoz, hiszen ma estére piknikes concert volt megbeszélve. Imádom Chicagoban, hogy mindig van valami program.











Hétfő esténként pl. minden héten ingyenes concert. Tök jó volt, lepakoltunk a fűbe, boroztunk meg ettünk. A Yoninak eljöttek a barátai, egy fiatal házaspár meg a rokonuk. Jó volt nagyon, cask kicsit hűvös let a végére már. 8 körül busszal hazamentünk a Yonihoz. Az igazi kalandok ezután kezdődtek. Mert ma este már a másik lebeszélt szállásra mentünk. Annyit tudtunk, hogy az Ani barátnőjének, a Lindsey anyukájának egy jóbarátja, és hogy már olyan negyvenpáréves. Na most felajánlotta, hogy eljön értünk a Yonihoz. Hát el is jött, egy platós kisteherautóval. Mikor kiszállt a csóka hát eléggé ledöbbentünk midannyian, a Yoni is aki lekisért minket. A pasi enyhén szólva be volt baszva, meg szerintem már 2 napja nem fürdött. Mikor meglátta a Yoni, mondta nekünk halkan, hogy lányok maradjatok nyugodtan ma este is. Lényeg, hogy a pasi egy jóindulatú rendes fickó cask szeret inni. Végül is cask akkor jöttünk ré, hogy be van rúgva, mikor már az utóban ültünk és dolt belőle a piaszag, Próbáltunk beszélgetni vele főleg a Lindseyről meg az anyukájáról stb,, de elég gázul éreztük magunkat, kicst paráztunk is. Ani akkor szart be igazán, mikor megálltunk egy benzinkűton és a pasi hiába tankolt az autóba az utána is pirosan világitott, hogy nincs elég benzin. Na ott már irtam is sms-t a Yoninak, hogy készüljön fel, hogy lehet nála kötünk ki. Na megérkeztünk a pasi házához, aki a harmadikon lakik, és mikor vitte fel a nagy bőröndömet a lépcsőn úgy beszédült, hogy majdnem rámesett. Itt még mindig űgy volt, hogy mondtam Aninak lépjünk le a francba. Volt egy lakótársa is, valami mexikói szakács, aki épp főzött valamit. Na a pasi mondta, hogy ő alszik a kanapén mi meg a szobájában. Lényegében mondta, hogy nagyon szarul van mert reggel vodkázással kezdte a napot, majd elment dolgozni és délután megint találkozott valakikkel akikkel ittak. Úgy kezelte a bajt, hogy kitöltött magának egy nagy pohár vörösbort. Anival mi ki se jöttünk szinte a szobából és azon tanakodtunk mit csináljunk és hogy mért nem maradtunk a Yoninál. De aztán leszartuk az egészet, mert a pasi tényleg rendes volt nah, cask hát szeret inni, ennyi. Lefeküdtünk aludni, de rámjött a hülyeség és én még fél órát ott röhögtem az ágyban. :D Az est egyik meghatározó jelenete, amikor Ani beszélt a Tomival skypeon és a Tomi megdicsérte az Ani fürdőruháját, mert elküldte neki mikor a próbafülkében rajta volt. Tomi mondja, hogy nagyon jó meg minden de egyszerű férfiember révén ugye megkérdezte, hogy de miért kétszin (tehát más szinű az also és a felső) mire ez Ani: "mer ez a menő!!" :D lol, Na szóval jó hangulatban aludtunk el, és már cask röhögtünk magunkon Anival, hogy végül is hogy kerültünk ide ehhez a taghoz?

Julius 2. kedd - költözés Annapolisba


9-kor keltünk fel. Hallottam ahogy faszi reggelt hányt a fürdőszobában, na fasza mondom. :D Elment munkába, igy nem találkoztunk vele. Gyors letusoltunk, összeszedtük magunkat és bemetróztunk a Willis Towerhez, hogy felmenjünk a Sky Deckre. Jó volt nagyon megint kiülni az átlátszó teraszra. Nekem aműgy nincs tériszonyom, de most valamiért annyira rosszul lettem mikor magam alá néztem és a nagy semmit láttam, hogy teljesen lesápadtam és el is mentem, mert nem voltam jól. :D De azért nem semmi látvány.








Utána még ettünk egy jó kis Jimmy John's szenyót, természetesen Italian night clubot.


Jött a Dennis is, aki munka után csatlakazott. Elmeséltük neki, hogy hol aludtunk tegnap, és hogy bár a David delajánlotta, hogy kivisz minket a metróhoz, nem szerettünk volna megint egy kocsiba ülni vele, a Dennis pedig nagyon kedves volt és felajnlotta, hogy kivisz minket a reptérre. Szóval a kaja után elmentünk a pasi házához, lehoztuk a cuccainkat és minden köszönés nélkül elhúztuk a csikot. A reptáren aztán beigazolódott a gyanú, bizony tűlsúlyos volt a nagybőrönd, igy mint a cigányok kipakoltuk és elkezdődött a rendezkedés. Pár cuccot kihajiottam még, meg Ani is tett az övébe meg én is a kézibe igy sikerült levinni 23 kilóra. Persze akár fevehettem volna a télikabátom lol


Anival tök jó volt, hogy egymás mellett ültünk bár akérhova ülhettünk volna, hiszen a háromnegyed gép üres volt, én ilyet még nem láttam... Jó volt a repulés cask egy 45 perc késéssel indultunk, Ani belaudt, én nem tudtam. Elbúcsúztam lélekben Chicagotól, hiányozni fog, remélem még lesz alkalmam visszemennem életem során, ha ugye gazdag leszek és befolyásos LOL. Jó napokat tudhatunk magunk mögött Anival, de én olyan 3-4 kilót legalább hiztam, hiszen két hete semmit nem mozogtam már, meg ugye a sok alkohol és gyorskaja. De már leszartuk Anival. :D Már ismerős volt a látvány, ahogy DC fellett szálltunk le, de most is olyan lenyűgöző volt. Tök más, mint Chicago. Na meg az időjárás. Én ezt nem tudom, hogy fogom birni itt. Ahogy kiléptünk arcon vágott a 30 fok este 9-kor meg a páratartalom itt kegyetlen. És állitólag ez szeptemberig igy marad. Kimetróztunk a New Carroltonig, ahova kijött értünk a Jenifer és a két nagyobb lány és onnan mentünk haza. Végre találkoztam a Michaellel is, mert vele a legutóbb nem tudtam. Nagyon kedvesek voltak, a Michael vacsorával várt minket. Éjfél körül kerültünk ágyba, hiszen másnaptól indul a munka és a betanitás Ani részéről. ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése