If you can dream it, you can do it...: Chicago, a Szél Városa és Lake Forest

Új „otthonom” egy nagyon kedves kisváros; Lake Forest lesz, amely a Chicago metropolitan area vagy más néven Chicagoland része. Igazából azt kell tudni, hogy ezek az úgynevezett „suburb”ok magyarul külvárosok szociálisan, gazdaságilag és kulturálisan szorosan kapcsolódnak a központi nagyvároshoz, de ilyen barátságos, igazi amerikai kertváros hangulatuk van.

Nem ismerem ezt a részét az országnak, de eddig tök sokan mondták, hogy Illinois állam nagyon szép része. Engem is teljesen felcsigáz a gondolat, hogy Chicago mellett leszek, még kimondani is olyan „filmes”. J Egyébként Lake Forestben kb. 22 000-en laknak.

Városháza Lake Forestben

Én mindenhova úgy szeretek menni, hogy előtte már utánaolvasok (előtte már utána J) egy csomó fontos dolognak, hogy tisztában legyek a hely sajátosságaival, és azért hogy aztán még jobban éljem át személyesen. Most sincs ez másképp - és bár még nem szereztem az útikönyvet, amit szeretnék - azért az Interneten (wikipedia J) is van sok hasznos információ, amiből most jöjjön néhány.

Chicago az USA harmadik legnépesebb városa, amely a Nagy-tavak egyikének, a Michigan-tó partján fekszik. A már fent említett kül- és elővárosaival együtt lakossága közel 10 millió fő. A város egyik jellegzetessége, hogy mindig fúj a szél. Nem véletlen beceneve a Windy City (Szeles város, Szelek városa). Ez a gúnynév egyébként New York-i újságírók adták a városnak a 1893-as világkiállítás helyszínének vitája során, de a vicc fordítva sült el, a chicagóiaknak annyira megtetszett, hogy átvették és a város kedvenc öndefiníciójává vált. Megmondom őszintén én erről eddig nem is hallottam, viszont tegnap a saját szememmel láthattam a híradóban, ahogy beszél egy csávó – épp arról, hogy rekord meleg (21 fok) van decemberben – és majdnem leviszi a fejét a szél. Na mondom, legalább itt se kell a frizurával bajlódni.. Veszprémben hasonló volt a helyzet, tök mindegy hogy hideg volt vagy meleg, esett vagy havazott, mindig fújt a szél. A különbség, hogy itt kb. a fák is 45 fokban dőltek be, a mikrofonban alig lehetett hallani a csávó hangját a szél süvítésétől. Úgyhogy kíváncsi vagyok már nagyon…

Nem szeretnék nagyon hosszasan belemenni a város alapításába meg ilyesmi, inkább csak a fejlődést és néhány történelmi érdekességet kiemelnék.

1833 elején 350 telepes költözött a Chicago folyó partján fekvő egykori Fort Deaborn helyére. Telepüket még abban az évben, augusztus 12-én, Chicago néven önálló településsé szervezték.

Kiváló földrajzi elhelyezkedése folytán a nyugat felé terjeszkedő Amerikai Egyesült Államok fő kiindulópontjává vált. 1848-ban nyitották meg az Illinois és Michigan Csatornát, mely a Nagy-tavakat kötötte (és köti össze) a Mississippi folyóval, ezáltal megnyílt az út dél felé, egészen a Mexikói-öbölig. Szintén ebben az évben készült el az első vasútvonal is, ennek köszönhető, hogy 1890-re Amerika második legnagyobb városává nőtte ki magát, mintegy 1,1 millió ember otthonát jelentve.

Chicago az eredeti kiindulópontja a később legendássá vált 66-os útnak és a szintén legendássá vált, a Keletet a Nyugattal összekötő Transzkontinentális vasútvonalnak is. Mellesleg remélem, úgy nem jövök haza, hogy nincs egy fényképem, ahogy fekszem az úton. :D

A világ első felhőkarcolója, a Home Insurance Building is itt épült fel 1885-ben. A maga 10 emeletével és 42 méteres magasságával egészen 1890-ig a világ legmagasabb épületének számított.

Az 1920-as évek kétes hírnevet hoztak Chicagónak, mikor a gengszterháborúkból győztesen kikeveredő Al Capone gyakorlatilag a teljes várost az irányítása alá vonta egészen 1931-es bebörtönzéséig.

1942. december 2-án a szigorúan titkos Manhattan terv keretében a Chicagói Egyetem laborjában végezték a világ első irányított nukleáris láncreakcióját.

1973. május 3-án nyitotta meg kapuit a 442 (antennával együtt 527) méter magas Sears Tower, mely 1998-ig a világ legmagasabb épülete volt, ma is Chicago egyik szimbóluma, jelképe.

Az amerikai nagyvárosoktól eltérően Chicagóban a fehér, a fekete illetve a spanyol ajkú lakosság közel azonos arányban van jelen, mely az államok egyik legnagyobb etnikai és kulturális olvasztótégelyévé teszi. A városban élőket angolul Chicagoan-nak hívják. Jaj, annyira szeretnék megismerkedni spanyol anyanyevűekkel, hogy végre gyakorolhassam élőben. És ha ez sikerül, akkor szeretnék egy társalgási szintű spanyollal hazajönni. Juj de jó lesz!

Chicago közel egy évszázadon át az Egyesült Államok második legnagyobb városa volt, mígnem a közel 40 éven át tartó folyamatos elvándorlás miatt (mintegy 700 000 ember költözött ki a városból a kül- és elővárosokba) a harmadik helyre csúszott vissza, de még így is csupán New York és Los Angeles népesebb nála.

A város utcái elsősorban az Amerikában megszokott négyzethálós minta szerint épültek. A számozásuk (és a házszámok is) a „középen” fekvő két utcától, a State Street-től kelet-nyugati (East-West) irányban, illetve Madisontól az észak-déli (North-South) irányban indulnak. A városon keresztülhaladó, illetve az innen kiinduló autópályák (összesen hét) szintén rendelkeznek saját utcanévvel a város határain belül. Fontos vasúti csomópont is. Két nagy vasúttársaság hálózatát kapcsolja össze.

Chicago a jazz világának egyik legmeghatározóbb helyszíne, az első otthona. Ez volt az első város, mely befogadta az új zenei irányzatot majd el is keresztelete azt „jass”-nek. Az írásmódot később jazz-re változtatták, mert a plakátokon rendszeresen lekaparták a „j” betűt, miáltal az „ass” (segg) szó volt olvasható.

Habár filmgyártása sem amerikai, sem világviszonylatban nem túl jelentős, mégis több világsikert aratott film és sorozat is itt játszódik. Kiválaszottam pár ismertebbet:

· Batman- A sötét lovag

· Chicago

· Kegyetlen játékok

· Reszkessetek betörők

· A szökés

· Vészhelyzet

· Egy rém rendes család

· The Oprah Winfrey Show

A város szülöttei közül néhány:

· Ernest Hemingway – Irodalmi Nobel-díjas író

· Harrison Ford – színész

· Walt Disney – filmrendező, producer, rajzfilmkészítő