2013. június 12., szerda

Buzifesztivál és az elbűvölő Chicago

Június 8. szombat

Reggel felkeltem olyan 9 körül. Úgy volt, hogy ma dolgozom, ezért délelőtt beiktattam egy kis tornát, hogy mégiscsak mozogjak valamit. De aztán meg kiderült, hogy az apjuk viszi a gyerekeket William meccsére, igy hirtelen let pár óra szabadidőm és úgy döntöttem elmegyek futni. Délben indultam meg, de nem volyan nagyon vészes hőség, cask szimplán meleg. A bringaúton amint futni szoktam épp egy versen yzajlott, nekem is mindenki szurkolt az állomásoknál, hogy hajrá meg gyerünk mindjárt ott vagy én meg cask mondtam, hogy nem a versenyben vagyok. :D Nah de egy picit több, mint 30 km lett a vége és 3:18 perc. Jó volt nagyon. Mikor hazaártem a gyerekek is már otthon voltak egy negyed órája, a Gregék pedig esküvőre készültek. Kint voltam velük medencénél. Reggel azt olvastam, hogy a hosszútávfutásh utáni egyik legjobb étel a Penaut butter jelly szendvics, Hát ennek én kifejezetten örülök, és be is vágtam egyet. Kint voltunk, de én nem fürödtem mert tptál kihűltek az izmaim futás után. A gyerekek is megunták meg átfáztak a vizben igy mindannyian vettünk egy forró zuhanyt és mivel kaptunk pénzt frozen yoghurtra, igy átmentünk Highland Parkba, a Menchie'sbe, Hát megmondom őszintén, nem fogtam vissza magma. Úgy megpakoltam a poharat, hogy csak az enyém volt vagy 7 dollar. :D De jól is esett.


 
 
 
 
Hazafelé mindenkinek jókedve volt a kocsiban, elvoltunk nagyon. Jött a rádióban a mostani kedvenc számunk a gyerekekkel, felnyomattuk a hangerőt a kocsiban.
 
 
Persze mikor hazaértünk, még ki akartak menni az udvarra. Bár alig álltam a lábamon már, két órát tollasoztam velük. Fél kilenckor aztán mondtam, hogy most már menjünk be. Ők filmeztek a szobába, én meg skypoltam. Egy talpmasszázsért elég sokat hajlandó lettem volna fizetni...:D
 
Június 9.
 
Katinak nagyon boldog szülinapot!
 
Imádom, mikor úgy kelek fel reggel, hogy nem tudom, hogy aznap babysittelek-e vagy sem. Pedig terveztünk programot a Dennissel, hogy valahova el kéne menni, mert a Kati nem ért rá a hétvégén. Délelőtt 11-kor még nem tudtam, hogy szabad vagyok-e délután. Apjuk elvitte őket ebédelni egy helyre, majd mikor hazajöttek bejött a szobámba. Nah mondom ezt biztos valami komoly, mert ilyet nem szokott. Bejelentette, hogy visszaköltöznek Barringtonba, ott ahol eddig laktak.Ezt a házat Lake Forestben tudtam, hogy vcska bérlik, és augusztusban igyis úgyis kötözés lett volna. De most az van. hogy a Mary a lányával marad Lake Forestben. ők pedig mennek vissza Barringtonba. A legszebb az egészben, hogy a gyerekek továbbra is ide fognak játni iskolásba, ami egy órányi autóútra van, tehát az 4 óra vezetés minden nap.... Persze a gyerekek nagyon kiborultak, az apjuk meg megkért, hogy segitsek pakolni nekik, mert ugye ők június 15-én elmennek az anyjukhoz hat hétre, a költözés ha minden igaz pedig július 1-jén lesz, szóval ott lesz mit segitenem az biztos....szóval érdekes lesz. Mindegy én rákérdeztem, kellek-e délután, mert szeretnék programot csinálni, mondta hogy jó ok, menjek. Nah irtam is a Dennissnek, gyorsan összeszedtem magam és mentem ki a fél hármas vonathoz. De gyalog, merthogy a Mary elkérte a Fordot, mivel a lányának a Jeep-je nem indult és ezért az anyja Range Roverével mászkált. Mondom tök jó, hogy az utóbbi két hónapban a vasútállomástól messzebb nem vittem saját célra az autót, de még ezt is keresztbehúzzák. Mindegy kisétáltam az állomásra. A Dennissel úgy beszéltük meg, hogy van ez a Swedish midsummer fest egy kicsit északrabbra a várostól azt nézzük meg, igy cask Rogers Parkig mentem oda kijött elém kocsival és elmentünk erre a fesztiválra. Na ő már ott egy kicsit gyanakodott, mikor a házakról olyan amerikai zászlók lógtak amiben egy szivárvány volt, merthogy ez a melegek jelképe. Mikor odaértünk, akkor jó oké volt egy pár meleg pasi, meg sátrak, ahol az egyenlőségért cimmel prospektusokat meg matricákat osztogattak. Ahogy mentünk tovább egyre több és több buzi pasi illetve pár volt, mire egy óra múlva kb. realizáltuk, hogy itt 95%-ban buzik vannak. Akárhova néztünk mindehol pasik kézenfogva, meg simogatták egymást, pink topban meg köldökig kivágott pólóban. Azta kurva :D De voltak ott ám idősebbek is rengetegen, feketék, fehérek, atyaég, én még ennyire testközelből ennyi buzit egy helyen nem láttam. Hát mi szétröhögtük magunkat a Dennissel. :D Voltak leszbikusok is, de azok a férfinők. :D Na olyan hét körül úgy gondoltuk ez már témyleg kicsit sok, mejünk be Downtonwba. Hát jó döntés volt. A Millenium Parkban minden hétvégén van valami ingyenes fesztivál, most épp blues fesztivál volt. Óriási szinpad, kivetitő, az emberek a fűben pokrócón ültek, szólt a klassz blues zene, mindehonnan áramlott a füvescigi szag, de az most mindegy :D Lényeg a lényeg, hogy annyira elvette az eszem ez a látvány, amit ott tapasztaltam, tehát mögötted a Michigan-tó, te a gyönyörű parkban, körben pedig a felhőkarcolók, hogy most New Yorkot megelőzve előrelépett az első helyre a kedvenc amerikai hely listámon. Ez az egész hangulat ami ott volt, az hogy langyos nyári este és már pulcsi sem kellett, és ahogy körülvesz a város... Hát bevallom meg is könnyeztem kicsit, határozottan olyan élmény volt, hogy csak ezért az estéért megérte idejönnöm. Alig varoom, hogy jöjjön Anita, ezt neki is látnia kell.  Éjfélre értem haza, de nem baj, mert másnap úgy sem kellett korán kelni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése