A hét jelszava - űrjégidő

Január 22. kedd

 

Hoppá hoppá! Nem furcsa valami? De bizony, vannak ékezetek. Méghozzá az Istitől kapott brand new Tesco gazdaságos apple billentyűzeten pötyögök. Na nem azért, mert nem tudnam átállítani a laptopot magyarra, hanem ez így sokkal menőbb, és mert kihoztam, és aji volt, és használom. :D

 

Na ott kezdjük a dolgot, hogy valami irdatlan hideg volt, reggel mikor kivittem a gyerekeket. Éreztem már hétfőn is, hogy igencsak cold van, de lényegében kedden délben -19 fok volt, nekem pedig befagyott a popóm. Gondolom sokan láttátok a képet a kiégett raktárról Chicagoban, amire oltás közben ráfagyott a víz. Délelőtt elindultam a Jenő hivatalba, azaz a Social Security Administrationbe, ami olyan 25 percre volt kocsival. Jól kifogtam, mert ugye előző nap ünnepnap volt, ezért sokan voltak. Ezért egy órát kellett várnom, de nem volt vészes. Na de itt aztán volt mindenféle ember. Megint olyan volt, mint a filmekbe, ahogy ott mindenki várt: négerek, mexikóiak, öregek, kisgyerekkel, nagyon sokan voltak. Megigényeltem a kártyát, majd hazajöttem. Ebéd után pedig elmentem a Mary üzletébe, ahol dolgozik egy 20 eves lány, aki a CLC-re jár, ahol majd én is szeretnék felvenni tantárgyakat . Bementünk a tanulmányi rendszerbe, és megnéztük milyen órák vannak. Engem a project management érdekel nagyon, mert nem szeretnék olyat, amit már otthon is tanultam, pedig abból van a legtöbb. De tuti találok még olyanokat, amik jók. Délutan jött a Mary barátnője Texasból, aki a Greg páciense, és a műtét utan nálunk lesy egy darabig. Mivel elég furán nézett ki, ezért a gyerekekkel bementünk a szobába, amíg ők felmentek az emeletre. Anának nagyon sok házija volt, és ki is törölt valamit mentés nélkül, ezért kezdhette elölről, és eléggé kiborult. Mary főzőtt vacsit: nagyon finom szószós husit, meg salátát, meg volt még készen kapható fahéjas almaszósz. Hát annak olyan otthoni íze volt, amit Anya szokott csinálni. De az a baj, hogy ez este fél kilenckor volt már, én meg elég rendesen bezabáltam. Mert ugye a végén még az egészet leszorítottam egy kis sütivel, amit szintén a Mary sütött...

 

 

Vacsi közben látszódott az Anán. hogy eléggé ki van bukva, kérdezte is az apukája mi a baj, és mondtuk neki, hogy menjen fel pihenni meg tanulni, nem kell pakolnia. Így megint én mosogattam... :D

 

Január 23. kedd

 

Hát továbbra is sarkvidéki idő van, azaz (mert idézni csak a klasszikusoktól lehet) "űrjégidő" by Aszka.

 

 

Elmentem a Targetbe vásárolni, többek közt laptoptartót amiben pörög ilyen izé, hogy ne melegedjen fel, szőnyeget, hogy tudjam nyomatni a tornákat, iron tablettát, hogy kemény legyek, és ne szédüljek be, ha majd itt maratonokat futok. :D Később megettem a maradékot ebédre, az az almaszósz eléggé vállalható volt még mindig. Mary barátnőjét nem láttam egész nap, mert fel sem kel, és a Mary látja el, meg segít neki fürdeni, meg ilyenek. Nekem pedig Mac&Cheese-t kellett csinálnom, mert a Mary vacsija csak később lett kész, a gyerekek meg már éhesek voltak. Hát ez a kaja sem igényelt diplomát, kifőződ a tésztát, majd a tejben elkevered ezt a sajtporos izét és összeborítod a kettőt... William imádja :D Utána mmég amikor pakoltam, akkor belefutottam egy vices dologba. A Mary levette a zokniját, és mondta a Gregnek, hogy nézze már meg a lábujját, hogy mi van, mert tökre fáj. Erre a Greg elkezdett összevissza poénkodni, meg ugrálni meg énekelni, és kicikizte a Mary lábát, merthogy nagy a lábujja. Super toe, elkezdi. :D Úgy röhögtem, majd megszólal, hogy nekem is nagyok vannak, mutassam már meg, és le kellett vennem a zoknimat, ott röhögtünk..

 

Január 24. csütörtök

 

A kedvenc napom, mert semmi dolgom szinte. :D Miután kivittem őket, meg felsepertem, meg ruhát hajtogattam, jött egy Orsi-Anyu-Aszka skype session, amit még megelőzött egy kis fürdőszobatakarítaás, amely igen és igen, tartalmazta a professzionális WC súrolást is. Fél óra múlva narancs illattal áradozott a csillogó fürdőszoba, amelynek örömére meg is fürödtem és jól szétpakoltam mindent. :D Délután ötkor és fél hatkor elmentem értük, és főznöm se kellett, mert a Williamnek csináltam hotdogot, az Ana pedig maradékot evett. 7 órakor eljött a counselorom meglátogatni, mert még nem volt itt, amióta megjöttem és aláírtuk a szerződésemet. A biztosító meg már sürgeti a Greget a jogsim miatt, úgyhogy amint meglesz a számom, mennem kell. Jaj :S Utána a Maryék elmentek étterembe, a gyerekek pedig jöttek bohóckodni a szobámba, azaz együtt tornáztunk. Imádják velem a hips shakinges tornát, persze a William tök idétlen, meg végigröhögjük az egészet. :D

 

Január 25. péntek

Leesett egy kisebb hó..

Délelőtt az egyik Starbucksban találkoztam Gemmával, az angol csajjal. Tök jót eldumáltunk, ő is olyan magas mint én, és megdicsért, hogy jól beszélek angolul. De ez olyan furcsa, mert én továbbra is hallom a hibáimat, de a gyerekek szerint is jól megy. A kis füzetkémbe persze továbbra is írok minden jót amit hallok. Délután tanultam spanyolt meg matekot, utána meg mentünk edzésre. Miután hazaértünk a kislány megkérdezte az apját, hogy elmehet-e másnap reggel a barátnőjének a meccsére, ahová elvileg én rábólintottam, hogy elviszem reggel hatkor(!). Persze a Greg, mondta, hogy ilyet senitől sem kérhet, ezért nem mehet, erre a kislány meg elkezdett sírni, mert gondolom ő már magába mindent eltervezett. A péntekben a pizza az egyik legjobb és egyben legrosszabb dolog. Mindig ugyanaz van rendelve: egy olaszos vékony tésztás és egy Chicago style. Én csakúgy, mint múlt héten ismét betegre ettem magam. Egyszerűen ez az olasz pizzéria annyira jó, hogy nem bírod abbahagyni, akkor sem ha már fáj a hasad. :D Mondjuk azért vannak árak, mert a kettő pizzárt csaknem 40 dollárt fizettünk. Utána még tök sokat beszélgettünk a nappaliban a Greggel mindenféléről, Magyarországról, USA történelemről, stb.  Nem tudom eddig milyen au pairek voltak, de néha meglepődik, hogy miket tudok, pedig semmi extráról nincs szó, csak ami még töri érettségiből megragadt.. :D Olyan fáradt voltam, hogy bár hívtak lányok csinálni valamit, én inkább az ágyat válaszottam...olyan 11 körül...