Januar 12, szombat:
Reggel fel nyolckor keltem, megreggeliztem, meg kicsit kifosztottam a szekrenyt. Pakoltam oreot, mandarint, muzli szeletet, italt. :D Gyalog mentem a vasutallomasra, mondjuk mondtajk, hogy kivisznek szivesen, de direkt ugy szamoltam az idovel, hogy setalok. Meg kb 15-20 perc, ennyi meg kell is. Az allomas tele volt futo emberkekkel. Szerintem ezek ok valahonnan nagyon futhattak, mert mindenki kifulladva szallt fel a vonatra, de voltak vagy otvenen. A vonat nagyon klassz, emeletes, es termeszetesen az emeletre ultem. Mikor vettem a jegyet a kalauztol nagyon meglepodtem, mert ugy van, hogy amugy 5,25 dollar a jegy csak oda, de van weekend pass 7 dollarert, es ezzel annyit utazol a hetvegen amennyit akarsz, ami azert lassuk be eleg jo ar. Magyarul itt siman megeri felulni a vonatra, nem ugy, mint otthon. Express vonat volt, szoval 40 perc alatt bent voltam a kozpontban. Ott megvartam a Paulinet, majd elindultunk gyalog a Millenium Park fele, ahol mart vart a Laura. Olyan jo volt veluk ujra talalkozni. Amint kileptem a palyudvarrol, megtapasztaltam, hogy miert a Szeles Varos nevet kapta. Kabe leszallt a fejem a helyerol. :D Es ahogy kozeledsz a to fele, ugy egyre erosebb. A parkban aztan jott a kotelezo fenykepezkedes a nagy bab elott, ami mellett koripalya is volt.
Ezutan elmentunk megkajalni a Portillos Hot dogs nevezetu helyre, ahol hot dogot ettem meg sult krumplt, amit olvaszott sajtba kellett martogatni. Az utobbi nagyon finom volt, de legkozelebb tuti hamburgert eszek, mert a hot dog nem volt valami nagy. De ez a gyorsetterem valami szuperjo volt. Beallsz a sorba, leadod a rendelest, majd a vegen a pultnal egy fekete no, fejre szerelt mikrofonnal enekel meg kiabalja a szamokat: Ninety twooo, jut for youuu! meg mindenfele vicceseket mond, jaj hatalmas volt.
Utana folytattuk utunkat a Sears Tower, azaz mai neven Willis Tower fele. Nem valami olcso a jegy, 18 dollar, de persze olyan elmenyben van reszed, amiert igazabol megeri. Foleg a Skydesk, amikor alattad a nagy semmi, hat eleg para volt. Mondjuk biztos, hogy meg fel fogok menni, mert szeretnem megnezni a kilatast nyaron is, amikor minden zold. De igy is mondjuk a Michigan to ugy nez ki, mint a tenger.
Nagyon sok strandja van, ugyhogy remelem nyaron majd sokszor elmegyunk oda hetvegen. Ezutan elmentunk metroval meg egy nagy plazaszerusegbe, a lanyok vettek egy-ket ruhat. A metroallomason ket fekete srac egy magnoval es egy mikrofonnal rappelt, es probaltak eladni a sajat lemezuket. Dobtam nekik azert egy dollart, meg felvettem videora mert szerintem jol nyomtak. Utana meg setaltunk, es beultunk egy Starbucksba meginni egy forrocsokit, de ott mar jo faradtak voltunk.
Amugy a Starbucks ez meg a McDonaldsnal is durvabb, tenyleg minden masodik utcaban van, es mindenki ott issza a kavejat. Utana a metronal elkoszontunk a Lauratol, mert o pont a masik iranyba ment, en meg elkisertem a Paulinet az o allomasara, megvartam vele a vonatot, majd elsetaltam arra az allomasra, ahonnan az enyem ment. Vettem egy Chicagos pulcsit, termeszetesen rozsaszint. :D Hazafele nem expressz volt, hanem minden fanal megallos vonat, igy egy oras volt az ut. Fel kilenckor szalltam le, majd hazagyalogoltam. De legkozelebb szerintem megkrem, hogy jojjenek ki ertem, mert az o utcajukban mar szinte nincs is kozvilagitas, es azert a sotet mellett az erdoben setalni, ugy, hogy kozbe zorog a havas eso, hat eleg para volt. :D Mikor hazaertem, a Greg es a William ki voltak dolve a kanapen, en meg olyan faradt voltam, hogy furdes aztan alszesz (ahogy Aszka mondja). Osszesegeben nagyon tetszett Chicago, de meg szinte alig lattunk belole valamit. Szerencsere ilyen vonatjegy mellett sokszor be tudunk menni. Van meg a Field Musem, es a John Hancook Obsevatory amit mindenkeppen meg kell neznunk, es persze a topart is. Csak most mar legyen jo ido. Imadom a telet, meg a havat, de most egy kicsit mar vagyom a tavaszi melegre.
Reggel fel nyolckor keltem, megreggeliztem, meg kicsit kifosztottam a szekrenyt. Pakoltam oreot, mandarint, muzli szeletet, italt. :D Gyalog mentem a vasutallomasra, mondjuk mondtajk, hogy kivisznek szivesen, de direkt ugy szamoltam az idovel, hogy setalok. Meg kb 15-20 perc, ennyi meg kell is. Az allomas tele volt futo emberkekkel. Szerintem ezek ok valahonnan nagyon futhattak, mert mindenki kifulladva szallt fel a vonatra, de voltak vagy otvenen. A vonat nagyon klassz, emeletes, es termeszetesen az emeletre ultem. Mikor vettem a jegyet a kalauztol nagyon meglepodtem, mert ugy van, hogy amugy 5,25 dollar a jegy csak oda, de van weekend pass 7 dollarert, es ezzel annyit utazol a hetvegen amennyit akarsz, ami azert lassuk be eleg jo ar. Magyarul itt siman megeri felulni a vonatra, nem ugy, mint otthon. Express vonat volt, szoval 40 perc alatt bent voltam a kozpontban. Ott megvartam a Paulinet, majd elindultunk gyalog a Millenium Park fele, ahol mart vart a Laura. Olyan jo volt veluk ujra talalkozni. Amint kileptem a palyudvarrol, megtapasztaltam, hogy miert a Szeles Varos nevet kapta. Kabe leszallt a fejem a helyerol. :D Es ahogy kozeledsz a to fele, ugy egyre erosebb. A parkban aztan jott a kotelezo fenykepezkedes a nagy bab elott, ami mellett koripalya is volt.
Ezutan elmentunk megkajalni a Portillos Hot dogs nevezetu helyre, ahol hot dogot ettem meg sult krumplt, amit olvaszott sajtba kellett martogatni. Az utobbi nagyon finom volt, de legkozelebb tuti hamburgert eszek, mert a hot dog nem volt valami nagy. De ez a gyorsetterem valami szuperjo volt. Beallsz a sorba, leadod a rendelest, majd a vegen a pultnal egy fekete no, fejre szerelt mikrofonnal enekel meg kiabalja a szamokat: Ninety twooo, jut for youuu! meg mindenfele vicceseket mond, jaj hatalmas volt.
Utana folytattuk utunkat a Sears Tower, azaz mai neven Willis Tower fele. Nem valami olcso a jegy, 18 dollar, de persze olyan elmenyben van reszed, amiert igazabol megeri. Foleg a Skydesk, amikor alattad a nagy semmi, hat eleg para volt. Mondjuk biztos, hogy meg fel fogok menni, mert szeretnem megnezni a kilatast nyaron is, amikor minden zold. De igy is mondjuk a Michigan to ugy nez ki, mint a tenger.
Nagyon sok strandja van, ugyhogy remelem nyaron majd sokszor elmegyunk oda hetvegen. Ezutan elmentunk metroval meg egy nagy plazaszerusegbe, a lanyok vettek egy-ket ruhat. A metroallomason ket fekete srac egy magnoval es egy mikrofonnal rappelt, es probaltak eladni a sajat lemezuket. Dobtam nekik azert egy dollart, meg felvettem videora mert szerintem jol nyomtak. Utana meg setaltunk, es beultunk egy Starbucksba meginni egy forrocsokit, de ott mar jo faradtak voltunk.
Amugy a Starbucks ez meg a McDonaldsnal is durvabb, tenyleg minden masodik utcaban van, es mindenki ott issza a kavejat. Utana a metronal elkoszontunk a Lauratol, mert o pont a masik iranyba ment, en meg elkisertem a Paulinet az o allomasara, megvartam vele a vonatot, majd elsetaltam arra az allomasra, ahonnan az enyem ment. Vettem egy Chicagos pulcsit, termeszetesen rozsaszint. :D Hazafele nem expressz volt, hanem minden fanal megallos vonat, igy egy oras volt az ut. Fel kilenckor szalltam le, majd hazagyalogoltam. De legkozelebb szerintem megkrem, hogy jojjenek ki ertem, mert az o utcajukban mar szinte nincs is kozvilagitas, es azert a sotet mellett az erdoben setalni, ugy, hogy kozbe zorog a havas eso, hat eleg para volt. :D Mikor hazaertem, a Greg es a William ki voltak dolve a kanapen, en meg olyan faradt voltam, hogy furdes aztan alszesz (ahogy Aszka mondja). Osszesegeben nagyon tetszett Chicago, de meg szinte alig lattunk belole valamit. Szerencsere ilyen vonatjegy mellett sokszor be tudunk menni. Van meg a Field Musem, es a John Hancook Obsevatory amit mindenkeppen meg kell neznunk, es persze a topart is. Csak most mar legyen jo ido. Imadom a telet, meg a havat, de most egy kicsit mar vagyom a tavaszi melegre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése